A legtöbb kertbarát valószínűleg még soha nem hallott a szárazföldi planáriákról, ám az utóbbi időben egyre többen találkoznak velük. A közösségi médiában több olyan bejegyzés is megjelent, amelyben kerttulajdonosok egy furcsa, lapos, nyálkás férget próbáltak azonosítani. A képeken látható állatok többsége feltehetően a szárazföldi planáriák közé tartozik, amelyek Európa-szerte egyre nagyobb figyelmet kapnak.
Bár Magyarországon egyelőre nem számítanak általánosan elterjedt fajoknak, megjelenésük jól mutatja, hogy a nemzetközi növénykereskedelem és a globalizáció milyen váratlan módon alakíthatja át környezetünket.
Dísznövényekkel érkeznek
A szárazföldi planáriák többsége eredetileg Dél-Amerika, Ausztrália vagy Óceánia nedves, meleg éghajlatú területein él. Európába elsősorban a dísznövény-kereskedelem révén jutottak el.
A modern kertészeti ágazat globális hálózata lehetővé teszi, hogy egy-egy növény néhány nap alatt kontinensek között utazzon, vele együtt pedig olyan élőlények is új területekre kerüljenek, amelyek természetes módon soha nem jutnának el oda. A klímaváltozás ráadásul tovább növeli egyes fajok megtelepedésének esélyét.
Az Európában megjelent planáriák között több inváziós faj is található. A legismertebb a látványos, kalapács alakú fejéről ismert Bipalium kewense, de jelen van az új-zélandi eredetű Arthurdendyus triangulatus, az ausztrál Caenoplana coerulea, valamint a szakemberek szerint jelenleg legnagyobb figyelmet érdemlő dél-amerikai Obama nungara is. Utóbbi az elmúlt években Franciaországban, Spanyolországban, Belgiumban, Olaszországban és több más országban is megtelepedett, ezért ma az egyik legjelentősebb inváziós szárazföldi planáriának tartják Európában.
Invazív ragadozók a talajban
A szárazföldi planáriák azért váltották ki a kutatók figyelmét, mert új környezetbe kerülve könnyen inváziós fajokká válhatnak. Az ilyen szervezetek gyakran természetes ellenségek nélkül érkeznek új élőhelyükre, így állományuk gyorsan növekedhet.
Különösen az Obama nungara és az új-zélandi planária kapcsán merültek fel aggodalmak, mivel több kutatás szerint jelentős hatást gyakorolhatnak a talaj élővilágára. A probléma nem magában a féregben rejlik, hanem abban, hogy olyan ökológiai szereplőket fogyaszt, amelyek nélkülözhetetlenek az egészséges talaj működéséhez.
A célpontja a földigiliszta
A szárazföldi planáriák ragadozók. Kedvelt zsákmányuk a földigiliszta, de más talajlakó gerincteleneket is fogyasztanak.
A giliszták járataikkal lazítják a talajt, javítják annak víz- és levegőgazdálkodását, valamint részt vesznek a szerves anyagok lebontásában.
Ha egy területen jelentősen csökken a számuk, az hosszú távon a talaj szerkezetének romlásához, a biológiai aktivitás visszaeséséhez és a tápanyagkörforgás lassulásához vezethet.
