Az utóbbi néhány évben hazánkban esetileg észlelt vagy megtelepedett, illetve a szomszédos országokból várható idegenhonos károsítókat foglalta össze Both Gyula Egerben, a zöldszakma éves konferenciáján.

A melegebb telek, a hosszabb vegetációs időszak és a gyakoribb aszályos periódusok kedveznek számos mediterrán vagy szubtrópusi elterjedésű kártevő és kórokozó északi irányú terjeszkedésének. A nemzetközi előrejelző szervezetek, így az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet (EPPO) és a Mezőgazdasági és Biotudományi Nemzetközi Központ (CABI), valamint a Nébih hazai jelentései alapján közülük több faj már megjelent Magyarországon, illetve a környező országokban stabil populációval rendelkezik, így nagy eséllyel számíthatunk további terjedésükre, tájékoztatta a szakembereket Both Gyula növényorvos, agrárkémikus, egészségügyi gázmester, a Vas Vármegyei Kormányhivatal (VVKH) Növény- és Talajvédelmi Osztály szaktanácsadója, illetve a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (NMNK) Vas vármegyei területi szervezetének elnöke.

Ázsiából jönnek

Az egyik legismertebb betelepedett faj, az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) 2004-ben Franciaországban jelent meg először Európában, majd gyorsan elterjedt Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Belgiumban, Németországban és Ausztriában. Magyarországon elsőként 2023-ban Győr-Moson-Sopron vármegyében igazolták jelenlétét. Ez a nagytestű darázsfaj a házi méhekre vadászik a kaptárak előtt, így jelentős gazdasági kárt okozhat a méhészetekben, és a beporzó rovarok biodiverzitását is csökkentheti. Kolóniái nagy lombkoronafészkekben élnek, ahol több ezer egyed is előfordulhat. Segíti a gyors terjedését, hogy a királynők áttelelnek.

Az ázsiai eredetű kabócák és levélbolhák terjedése szintén összefügg a felmelegedéssel. A sötétszárnyú vitorláskabóca vagy ázsiai lepkekabóca (Pochazia shantungensis) Kelet-Ázsiából származik, polifág, azaz több gyümölcsfán (alma, körte, őszibarack, kajszi, mogyoró), szőlőn, illetve dísznövényen, erdészeti kultúrákban is károsíthat. Európában már jelen van Olaszországban, Romániában és a balkáni térség több országában. Magyarországon Baranya vármegyében tavaly díszfaiskolai növénymintában azonosítottak egy behurcolt egyedet.

A kétfoltos rizslevélbolha (Amrasca bi­guttula) ugyancsak Ázsiából származó polifág kártevő, a rizsen kívül más gabonafélékben, hüvelyesekben, zöldségeken és dísznövényeken is képes károkat okozni. A növény nedveit szívogatva a levelek sárgulását, a hajtások visszamaradását és terméscsökkenést idéz elő, miközben a kiválasztott mézharmat ragacsos bevonatot képez, ami elősegíti a korompenész kialakulását és csökkenti a fotoszintézist. Nagy szaporodási képessége miatt rövid idő alatt számottevő kárt okozhat, főleg meleg, párás környezetben. Európában még nem honos, de az EPPO figyelmeztető listáján szerepel, és a klímaváltozás következtében Magyarországon is előfordulhat, különösen üvegházakban vagy import növényanyagokkal bekerülhet. Magyarországon egyelőre nem állandósult.