0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. június 18.

A Mars terraformálása mikroklimatikus viszonyok mellett működhet

Egy friss tanulmány azt a kérdést tette fel: ha a jövőben mesterséges üvegházhatás révén sikerülne felmelegíteni a Marsot, hol és mikor jelenhetne meg az első fa?

A Mars terraformálása évtizedek óta foglalkoztatja a tudósokat és a science fiction rajongóit egyaránt. A vörös bolygó jelenlegi körülményei azonban messze állnak attól, hogy összetett földi élőlények számára is alkalmasak legyenek. A légköri nyomás rendkívül alacsony, az átlaghőmérséklet körülbelül mínusz 60 Celsius-fok, a felszínen pedig gyakorlatilag nincs tartósan jelen lévő folyékony víz.

A tanulmány teljes terjedelmében elolvasható az PLOS one oldalon

Egy friss tanulmány most azt a kérdést tette fel: ha a jövőben mesterséges üvegházhatás révén sikerülne felmelegíteni a Marsot, hol és mikor jelenhetne meg az első fa?

(Fotó: MMG Archív)

A kutatók egy szibériai cirbolyafenyőhöz (Pinus sibirica) hasonló, szélsőséges körülményeket jól tűrő fenyőfajt választottak modellorganizmusként. A földi magashegységi erdőhatár vizsgálatai alapján meghatározták azokat a hőmérsékleti feltételeket, amelyek mellett egy ilyen fa növekedhet. Eszerint legalább 110 marsi napon keresztül szükség lenne olyan időszakra, amikor a napi minimumhőmérséklet meghaladja a mínusz 6 Celsius-fokot, a napi átlaghőmérséklet 6 Celsius-fok felett marad, miközben a napi maximum nem emelkedik 40 Celsius-fok fölé.

Mikroklíma a Marson

A kutatók nagy felbontású marsi energiamérleg-modellt alkalmaztak, amely több mint négyezer felszíni egységre osztotta a bolygót. A számítások során különböző légköri nyomásokat és mesterséges üvegházhatást szimuláltak.

Az eredmények meglepőek voltak. A várakozásokkal ellentétben nem az egyenlítői területek bizonyultak a legkedvezőbbnek. A fák számára megfelelő hőmérsékleti „ablak” először a Mars déli féltekéjén található Hellas-medencében jelent meg. Ez a több ezer kilométer átmérőjű becsapódási medence a bolygó egyik legalacsonyabban fekvő térsége, ahol a nagyobb légnyomás és a sajátos évszakos viszonyok kedvezőbb mikroklímát teremthetnek.

A kutatás szerint már egy körülbelül 100 hektopascalos szén-dioxid-légkör és egy további mesterséges üvegházhatás elegendő lehet ahhoz, hogy ezek a hőmérsékleti feltételek kialakuljanak. Ez nagyjából a jelenlegi marsi légnyomás tizenhétszerese, de még mindig csupán a földi átlagos légnyomás tizede.

A tudósok ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a felmelegedésnek van felső határa.

Ahogy tovább erősödik az üvegházhatás vagy nő a légköri nyomás, egyre nagyobb területek válnak túl meleggé a fák számára. Bizonyos forgatókönyvek esetén a Hellas-medence nyári csúcshőmérséklete már meghaladná a 40 Celsius-fokot, ami szintén kizárná a fás növényzet megtelepedését.

Fotó: Couleur , Pixabay

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a megfelelő hőmérséklet önmagában még nem elegendő a marsi erdők kialakulásához. A szerzők hangsúlyozzák: a modellek nem vették figyelembe a folyékony víz elérhetőségét, a talaj összetételét, a tápanyagkörforgást biztosító mikrobiális közösségeket, az ultraibolya és ionizáló sugárzás hatását, valamint a növények számára megfelelő oxigén- és szén-dioxid-szinteket sem.

Forrás: PLOS one
·Mizsei Károly
·Mizsei Károly
Onlineüzletág-vezető. 2018-ban került a magyarmezogazdasag.hu-hoz szerkesztőként. Előtte néhány évig szabadúszó újságíróként tevékenykedett, elsősorban az élelmiszeripart érintő témákban írt. Korábban négy évig volt a JOY szerkesztője, rendszeresen írt a Playboyba és a CKM-be, egy időben szerkesztette az Active Beauty magazint, karrierjét a Maxima magazinnál kezdte. Specialitása a szórakoztató tartalom készítése. A Magyar Mezőgazdaság csapatát elsősorban magazinos újságírásra fókuszáló tudásával, tapasztalataival erősíti, az agrárszakmai tartalmak készítésébe nem kontárkodik bele, ezt meghagyja szakértő kollégái számára.
Onlineüzletág-vezető. 2018-ban került a magyarmezogazdasag.hu-hoz szerkesztőként. Előtte néhány évig szabadúszó újságíróként tevékenykedett, elsősorban az élelmiszeripart érintő témákban írt. Korábban négy évig volt a JOY szerkesztője, rendszeresen írt a Playboyba és a CKM-be, egy időben szerkesztette az Active Beauty magazint, karrierjét a Maxima magazinnál kezdte. Specialitása a szórakoztató tartalom készítése. A Magyar Mezőgazdaság csapatát elsősorban magazinos újságírásra fókuszáló tudásával, tapasztalataival erősíti, az agrárszakmai tartalmak készítésébe nem kontárkodik bele, ezt meghagyja szakértő kollégái számára.