A Mars terraformálása: a valódi célok
A kutatók szerint eredményeik ezért nem a Mars terraformálásának gyakorlati megvalósíthatóságát bizonyítják, hanem egy fontos részletkérdésre adnak választ:
A tanulmány új nézőpontot kínál az asztrobiológia és a bolygótudomány számára. Míg korábban elsősorban azt vizsgálták, hogy mikroorganizmusok vagy egyszerű növények túlélhetnek-e a Marson, ez a kutatás már azt kutatja, milyen feltételek kellenének ahhoz, hogy egy összetett földi ökoszisztéma első képviselői is megjelenhessenek a vörös bolygón.
Bár marsi fenyőerdők egyelőre csak a modellekben léteznek, a kutatás jól mutatja, hogy a terraformálás kérdése ma már nem pusztán fantáziakérdés, hanem egyre inkább számszerűsíthető tudományos probléma.
Erdők a Földön
A földi erdők szempontjából is érdekes a tanulmány, elvégre a kutatás alapja az a régóta ismert ökológiai megfigyelés, hogy a fák elterjedésének felső határát világszerte meglepően hasonló hőmérsékleti feltételek szabják meg. A szerzők megfogalmazása szerint a fák növekedési korlátja sokkal inkább a növekedési időszak hőmérsékletéhez kötődik, mint az adott fajhoz. Azaz: a különböző kontinenseken élő, egymástól távoli rokonságú fafajok hasonló hőmérsékleti küszöböknél adják fel a versenyt.
Illetve nem csak a Marson, de Földön is a túlmelegedés ugyanolyan korlátozó tényező lehet, mint a hideg. A közgondolkodásban az erdőhatárt általában a fagyhoz kötjük, a szerzők azonban beépítettek egy felső hőmérsékleti korlátot is: ha több egymást követő napon 40 °C fölé emelkedik a maximum hőmérséklet, azt már a modell nem tekinti alkalmasnak a fák számára.
