A világ élelmiszerrendszere egyszerre nyújt megélhetést, élelmet és kulturális kötődést emberek milliárdjainak, miközben jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, a természetes élőhelyek visszaszorulásához és számos közegészségügyi probléma kialakulásához.
A rendezvény az LSE „Hogyan mentsük meg a bolygót?” elnevezésű fesztiváljának része volt, és azt vizsgálta, miként lehetne az élelmiszer-termelést és a fogyasztást környezetkímélőbbé, egészségesebbé és társadalmilag igazságosabbá tenni.
A beszélgetésben Chris Bryant pszichológus, a Bryant Research alapítója az alternatív fehérjék társadalmi elfogadottságáról és a húsfogyasztás csökkentésének lehetőségeiről beszélt. Tara Garnett, az Oxfordi Egyetem kutatója és a TABLE igazgatója az élelmiszer-termelés, a klímaváltozás, az egészség és az állattenyésztés összefüggéseit vizsgálta. Feiyang Wang, az LSE Jeremy Coller Állati Érzőképesség Központjának kutatója azt elemezte, hogyan befolyásolja az állatok érzőképességével kapcsolatos tudás a húsfogyasztást és a termesztett hús elfogadását. Anthony Warner séf és élelmiszer-fejlesztő pedig a növényi alapú, egészségesebb és fenntarthatóbb termékek gyakorlati fejlesztési szempontjait képviselte. A beszélgetést Jonathan Birch filozófus, az állati érzőképesség nemzetközileg elismert kutatója vezette.
Nem csak a tányéron múlik
A tudományos értékelések szerint a klímacélok elérése nehezen képzelhető el az étkezési szokások változása nélkül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden országban és társadalmi csoportban ugyanazt az étrendet kellene követni.
Más a helyzet a magas jövedelmű országokban, ahol sokan az egészségügyi ajánlásoknál több vörös és feldolgozott húst fogyasztanak. Ezekben a térségekben a hüvelyesek, zöldségek, teljes értékű gabonák és diófélék arányának növelése egyszerre mérsékelheti az étrend környezeti terhelését és bizonyos krónikus betegségek kockázatát.
Tara Garnett régóta hangsúlyozza, hogy nincs egyetlen, mindenütt alkalmazható fenntartható étrend. Az élelmiszerek környezeti és egészségügyi hatása függ a termelési módtól, a helyi adottságoktól, a szállítástól, a feldolgozás mértékétől, valamint attól is, hogy az adott termék mit helyettesít az étrendben.
A változás felelőssége ráadásul nem hárítható kizárólag a vásárlókra.
Az árak, az üzletek kínálata, a közétkeztetés, a reklámok és a társadalmi szokások egyaránt meghatározzák, mi kerül a tányérra.
A fogyasztói döntés sok esetben valójában az adott környezetben hozzáférhető és megfizethető lehetőségek közötti választást jelenti.
Az íz és az ár dönthet
Chris Bryant szerint az alternatív fehérjék elterjedésének egyik legfontosabb feltétele, hogy a termékek ne csupán környezetkímélőbbek, hanem ízletesek, könnyen hozzáférhetők és versenyképes árúak is legyenek.
Önmagában ezért várhatóan nem elegendő a tájékoztatás vagy a húsfogyasztás kedvezőtlen következményeinek hangsúlyozása.
Hatékonyabb lehet, ha az éttermekben, az üzemi konyhákon és az iskolai menzákon több vonzó növényi fogás jelenik meg, és ezeket nem különleges vagy speciális ételként, hanem a megszokott kínálat részeként tálalják.
