– mondta Zhou Menghan, a Beijing Orient Agribusiness Consultants baromfipiaci elemzője.
Chevalier szerint néhány kínai termelő már megjelent nemzetközi szakkiállításokon, és termékeik Délkelet-Ázsiában könnyen piacra találhatnak.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az európai piacok erősen szabályozottak, és szerinte a fogyasztók továbbra is ragaszkodni fognak az olyan eredetvédett termékekhez, mint a „foie gras du Sud-Ouest”, amely garantálja, hogy a madarakat Franciaország délnyugati részén, helyi előírásoknak megfelelően nevelték.
Fotó: freepik
Nagyobb májak, de kemény munka árán
Kína gyorsan növekvő termelése részben a bőkezű állami támogatásoknak köszönhető. Li esetében ezek az infrastruktúra- és vakcinaköltségek több mint felét fedezik. Ugyanakkor szerinte legalább ilyen fontos a munkamorál, amely sokkal nagyobb májakat eredményez.
Munkatársai közül minden egyes dolgozó több mint 400 liba teljes életciklusáért felel – a kikeléstől a levágásig. A madarak száznapos életének utolsó tíz napjában a dolgozók szinte alvás nélkül, éjjel-nappal dolgoznak, hogy naponta hatszor etessék őket.
Gazdaságában a libamájak legalább egy kilogrammot nyomnak. Franciaországban, ahol a hízott máj többsége kacsából készül, a tipikus súly 500–550 grammos, és a libáké sem haladja meg meg a 750 grammot. Li hozzátette, hogy robotikai cégekkel tárgyal olyan robotok fejlesztéséről, amelyek az intenzív tömési programot hatékonyabban tudnák elvégezni, mint az emberek.
A libamáj előállítása régóta vitatott kérdés: állatvédő szervezetek szerint a kényszertáplálás – amelyet általában ketrecben végeznek – embertelen. Az iparág képviselői ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a kacsáknak és libáknak nincs öklendezési reflexük, így a táplálócső bevezetése számukra nem jelent akkora stresszt, mint az embereknél.
A kínai termelők elutasítják azt a felvetést, hogy az állatjóléti aggályok akadályozhatnák a növekedést. Szerintük Kínában alig van ellenállás, miközben a világpiaci kereslet folyamatosan növekszik.
Ezt támasztja alá az is, hogy több forrás szerint jelentős mennyiségű kínai libamájat csempésznek külföldre Sencsenen és Hongkongon keresztül, hogy megkerüljék a kínai vámszabályokat.
Kína mezőgazdasági minisztériuma és vámhatóságai nem válaszoltak a Reuters megkeresésére a csempészéssel kapcsolatban.
