Különösen fontosnak tartja a generációk közötti együttműködést. A Tedejnél számos olyan család dolgozik, amelynek már több nemzedéke is megfordult a vállalatnál. Ez szerinte bizalmat jelent. Az idősebb munkatársak tapasztalata és a fiatalok új szemlélete jól kiegészíthetik egymást. Nem minden idősebb korosztályhoz tartozó munkavállaló akarja megtanulni a legújabb digitális rendszereket, a fiatalok pedig természetszerűen nem rendelkeznek több évtizedes tapasztalattal és gyakorlati tudással. A siker kulcsa a két világ találkozása.
A teljesítményt természetesen elvárja, a figyelmet fontosnak tartja, de hosszú távon a biztatásban és a folyamatos ösztönzésben hisz. Úgy véli, az emberekből nem a félelem, hanem az elismerés hozza ki a legtöbbet. Olyan környezet megteremtésén dolgozik, ahol a kollégák a mindennapi munka mellett fejlődni is tudnak.
Alkalmazkodás nélkül nincs jövő
A Tedej sokszínű, több lábon álló agrárvállalkozás. Növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet, erdőgazdálkodás, takarmány-előállítás, szállítás és számos kiszolgáló tevékenység alkotja az összetett rendszert, amelynek működését nap mint nap össze kell hangolni. Egy ilyen nagy szervezet irányítása azonban mára egészen más kihívásokat tartogat, mint akár tíz vagy húsz évvel ezelőtt. Rákóczi András azt mondja, az agrárium egyik legfontosabb törvényszerűsége, hogy nincs végleges megoldás. „Amit tíz éve csúcstechnológiának tartottunk, az mára elavult. Folyamatosan fejlődni kell.” Ez a szemlélet jelenik meg a vállalat stratégiájában is. Legyen szó állattartó telepekről, gépesítésről, takarmányozási rendszerekről vagy informatikai megoldásokról, a cél minden esetben ugyanaz: hatékonyabbá, stabilabbá, ezáltal biztonságosabbá tenni a működést.
A vállalat egyik meghatározó pillére az állattenyésztés, melynek fejlesztése mindig elsőbbséget élvez. Az etetési rendszerek, a korszerű szellőzéstechnika, a telepi automatizálás vagy éppen a trágyakezelés folyamatos beruházást kíván. A jövő egyik kulcsát ugyanakkor az energiafüggetlenségben és a vízgazdálkodásban látja.
A klímaváltozás, az energiapiac átalakulása és a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága az elmúlt években alapjaiban formálta át a vezetői feladatokat is. Míg korábban az energiaellátás vagy az energiaszerződések rutinjellegű kérdések voltak, addig ezek mára stratégiai jelentőségű döntéssé váltak. „Tizenöt évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy ilyen mélységig kell foglalkoznom az áram- és gázbeszerzéssel. Mindez jól mutatja, mennyire felértékelődött az alkalmazkodóképesség szerepe. Ha egyetlen tulajdonságot kellene kiemelnem, ami a következő években a sikeres agrárvállalkozást jellemezni fogja, az nem a tőkeerő vagy a méret, hanem az adaptációs képesség. Darwin is jól fogalmazta meg: az marad fenn, aki a legjobban tud alkalmazkodni. Ez igaz a mezőgazdaságra is.”
Évekig eredményesen működött a telep, végül azonban elérkezett az a pont, amikor a gazdasági racionalitás már a kiszállás mellett szólt. „A szívünkhöz nőtt, nem volt könnyű elengedni. De vezetőként nemcsak azt kell nézni, mit szeretnénk, hanem azt is, hogy mit mutatnak a számok.” Ez a hozzáállás azonban nem jelenti azt, hogy az álmokat fel kell adni. A baromfitartás például ma is ott szerepel a hosszú távú tervek között, még ha a jelenlegi gazdasági környezet nem is kedvez egy ilyen beruházásnak.
