Ha pedig egyszer saját termesztésű wasabit kóstolunk, egészen új szintre emelkedik ez az ismert, mégis gyakran félreértett fűszer.

A japán hegyvidék ajándéka

A wasabi (Wasabia japonica) eredetileg Japán hegyvidéki patakjai mentén őshonos. Már a 8. századból is fennmaradtak feljegyzések, amelyek említik gyógyhatásait és különleges ízét. A növényt kezdetben elsősorban gyógyászati célokra használták, mivel antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik.

Termesztése a 17. században kezdett elterjedni, és a mai napig Japán a legfontosabb termelő.

Változatai

Bár a wasabi egyetlen fajhoz tartozik, több különböző termesztett változata (kultivárja) létezik, amelyeket főként Japán különböző régióiban nemesítettek.

A legismertebbek közé tartozik az alábbi négy.

• Daruma: a leggyakoribb, jól alkalmazkodik, ezért kezdőknek is ajánlott.
• Mazuma: erőteljesebb, csípősebb ízű változat.
• Shimane: kiegyensúlyozott ízvilágú, regionális típus.
• Midori: élénkebb zöld színű, enyhébb aromájú.

A különbségek főként az íz intenzitásában, a növekedési sebességben és a hőtűrésben mutatkoznak meg.

Miért ilyen drága?

A wasabi termesztése rendkívül munkaigényes és érzékeny folyamat. A növény nem viseli jól sem a túl meleget, sem a közvetlen napsütést. Ideális számára a 8-20 °C közötti hőmérséklet, és szükség van tiszta, folyamatosan áramló vízre is.

Lassan fejlődik, akár 18-24 hónap is szükséges a betakarítható rizómáig, ami jelentősen hozzájárul a magas árához.