Támogatási rendszernek is igazodni kell
Dr. Pesti Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai, vidékfejlesztési és erdőgazdálkodási igazgatóságának igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a tájhasználat átalakulása önmagától nem fog bekövetkezni. Mint mondta, kevés gazdálkodó alakít ki saját elhatározásból vizes élőhelyet vagy mezővédő erdősávot, ezért a támogatási rendszernek ezeket a beavatkozásokat kell ösztönöznie.
A beszélgetés során többször szóba került az is, hogy a jövőben bizonyos területeken már nem lesz fenntartható a hagyományos szántóföldi növénytermesztés. Az adottságokhoz igazodó földhasználat – például a legeltetés, az agrárerdészet vagy a vizes élőhelyek kialakítása – sok esetben nemcsak természetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is indokoltabb lehet.
A civil szervezetek szerepéről szólva Szalai Marietta tájépítész azt mondta, hogy a sikeres tájregenerációhoz nem elegendő a megfelelő terv elkészítése. Legalább ilyen fontos a gazdálkodók, az önkormányzatok, a természetvédelem, a vízügy és más érintettek közötti folyamatos párbeszéd és együttműködés. Tapasztalata szerint a tájépítészek munkájának jelentős része nem maga a tervezés, hanem a szereplők közötti közvetítés és szemléletformálás.
ESG elvárások is segíthetnek
Új szempontként jelent meg a vállalati oldal szerepvállalása is. Harsányi Mónika, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében arról beszélt, hogy az ESG-elvárások erősödésével a vállalkozások számára is egyre fontosabbá válik a fenntartható működés és a regeneratív szemléletű beszállítói kapcsolatok kialakítása. Véleménye szerint a jövőben nem egyszeri támogatásokra, hanem hosszú távú partnerségekre lesz szükség a vállalkozások, a gazdálkodók és a civil szervezetek között.
Ahol az elmélet gyakorlattá válik
A panelbeszélgetéseket terepi bemutató követte, ahol a résztvevők a Bőszénfai Szarvasfarm regenerációs munkálatait saját maguk is szemrevételezhették.
A Terra Organica Alapítvány és partnerei három éve dolgoznak a terület átfogó felmérésén. Idén készült el a teljes problématérkép, amely pontos képet ad a táj állapotáról. A szakemberek szerint a 1360 hektáros mintaterület jelentős része erősen degradálódott: sok helyen hiányzik a természetes vegetáció, megszűnt a táj mozaikossága, a talaj felső humuszos rétege pedig helyenként akár egy métert is elvesztett az erózió következtében.
A cél a többféle természetalapú megoldás kipróbálása annak érdekében, hogy a vadgazdálkodás mellett is javuljon a táj vízháztartása.
