A kutatók stabil (nem radioaktív) izotópokkal jelölték meg a fehérjéket, majd nyomon követték azok lebontását egerek bélrendszerében. Megállapították, hogy a „rossz” fenolvegyületek a gazdaszervezet fehérjéinek – például a bélfalat borító nyákréteg fehérjéinek – bakteriális lebontásából származnak, míg a „jó” fenolvegyületek szinte kizárólag az emészthetetlen táplálékfehérjékből (Prif) képződnek.
A rostok csökkentik a bél nyákrétegének bakteriális lebontását, ezáltal mérséklik a káros fenolvegyületek termelődését. A Prif-ek pedig növelik az emészthetetlen táplálékfehérjék mennyiségét, amely eljut a bélmikrobákhoz, így fokozzák a kedvező fenolvegyületek képződését.
A mikrobiomon túl: metabolitok más forrásból is
A Nature Metabolism tanulmány az indol- és fenolvegyületek eredetét vizsgálta. Az indolvegyületek a triptofán aminosavból származnak, és – a fenolvegyületekhez hasonlóan – jelenleg intenzív kutatások tárgyát képezik terápiás lehetőségeik miatt. Az indol-metabolitokat számos betegséghez kapcsolják, többek között a gyulladásos bélbetegségekhez, neurodegeneratív kórképekhez és a daganatokhoz, ahol szerepet játszhatnak például az áttétképződésben és a daganatellenes immunválasz szabályozásában.

Mind a fenolokról, mind az indolokról korábban úgy vélték, hogy kizárólag a bélbaktériumok állítják elő őket. AbuSalim, Rabinowitz és kollégáik azonban ezt a feltételezést szerették volna kísérletileg is ellenőrizni. Mivel nagy az érdeklődés olyan étrendi vagy probiotikus módszerek iránt, amelyek növelhetik a kedvező indol-metabolitok szintjét, fontos kérdés volt, hogy vajon ezek döntő része valóban a mikrobiomtól származik-e. Ha ugyanis főként az emlősök saját anyagcseréje termeli őket, akkor más terápiás megközelítésekre lehet szükség.
Egerekben ezeknek a metabolitoknak a vérszintje antibiotikum-kezelés után is magas maradt, annak ellenére, hogy az antibiotikumok jelentősen megzavarják a bélmikrobiomot. Hasonló eredményeket figyeltek meg antibiotikumot szedő betegek – köztük daganatos páciensek – mintáiban is. Ezzel szemben azok a vegyületek, amelyeket kizárólag a bélmikrobák állítanak elő, például az indol-3-propionát és a p-krezol-szulfát, jelentősen csökkentek az antibiotikum-kezelést követően.
A két tanulmány eredményei együtt jelentősen bővítik ismereteinket a fenol- és indol-metabolitok eredetéről és képződéséről, és fontos következményekkel járhatnak olyan módszerek kidolgozására, amelyek célzottan befolyásolják ezek szintjét terápiás célból.


