Az egész termékpályának segítség lehet
A kezdeményezés jelentősége túlmutat a közvetlenül érintett gazdálkodókon. Az agrártermeléshez integrátorok, inputanyag-gyártók és -forgalmazók, gépi szolgáltatók, feldolgozók, kereskedők és más beszállítók kapcsolódnak. Ha a termelők fizetőképessége romlik, annak hatása a termékpálya további szereplőinél is megjelenhet.
Bóna Szabolcs szerint ezért a finanszírozási problémát sem lehet kizárólag egy-egy vállalkozás szintjén kezelni. Ha egy termelő nem tud fizetni, az a vele kapcsolatban álló vállalkozásoknak is likviditási gondot okozhat. „Ez nem csak a gazdálkodókról szól, hanem azokról a szereplőkről is, akik a termékpályákban érintettek. Ha nem tudnak fizetni ezek a szereplők, mindenki bajba kerül” – mutatott rá.
Fotó: MMG/Csatlós Norbert
A Bankszövetség főtitkára szerint a program a forgóeszköz- és beruházási hitelek mellett egyes lízingkonstrukciókra is kiterjedhet. A cél az, hogy a vállalkozások a mostani időszakot átvészelve később ismét képesek legyenek fejleszteni.
A moratórium lehetséges nagyságrendjére vonatkozó kérdésünkre Kovács Levente mintegy 500 milliárd forintos hiteltőke-állományt említett. Hangsúlyozta azonban, hogy ez egyelőre csak becslés, a ténylegesen érintett állomány a programhoz benyújtott igények alapján lesz meghatározható.
A részvétel mind a bankok, mind az ügyfelek oldaláról önkéntes, a pontos feltételekről pedig az adott pénzintézet dönt. A felfüggesztett tőkerész későbbi kezelésének módja szintén az egyes finanszírozási konstrukcióktól függhet. A cél ugyanakkor az, hogy a moratórium lejárta ne okozzon újabb, kezelhetetlen törlesztési terhet.
A garanciaszervezetek a moratóriummal érintett hitelekhez kapcsolódó garanciák díjmentes meghosszabbítását is vállalják, így a fizetési könnyítés miatt meghosszabbodó futamidő önmagában nem jelent új garanciadíjat a vállalkozások számára. A minisztérium és a Bankszövetség a program működését folyamatosan értékeli, és szükség esetén az MNB-vel, valamint a garanciaszervezetekkel is egyeztet. A felek hosszabb távon az agrárfinanszírozás kockázatmegosztási rendszerének fejlesztését és további külső források bevonását is tervezik.
Ha ezek a szereplők fenn tudják tartani működésüket, az nemcsak saját termelésük folytatását jelentheti, hanem a velük kapcsolatban álló teljes termékpálya stabilitását is erősítheti.
