0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. augusztus 28.

Oroszországban bezuhanni látszik a búza ára

Orosz gazdák és piacelemzők csütörtökön szkeptikusan nyilatkoztak a kormány gabonaexport fenntartása érdekében hozott intézkedésekről. Egyesek a téli vetésterület csökkentését sürgették azért, hogy elkerüljék a belföldi gabonaárak összeomlását.

Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőre, Ukrajna pedig szintén jelentős gabonatermelő. A Fekete-tengeren keresztül zajló exportjuk a kölcsönös támadások közepette gyakorlatilag leállt – írja a Reuters.

Ez aggodalmat keltett a jelentős vásárlók körében, különösen a Közel-Keleten. Közben Oroszország belföldi piacán többlet alakult ki, ami lefelé hajtja az árakat.

Válaszul

az orosz kormány azt tervezi, hogy az export egy részét más útvonalakra tereli, az év végéig eltörli a gabonaexport-vámot, gabonát vásárol állami tartalékok feltöltésére, támogatja a vasúti szállítást, meghosszabbítja a termelők hiteleit, valamint a felesleges gabonát állati takarmányként hasznosítja.
gabona zsák pixabay
Fotó: congerdesign , Pixabay

Az intézkedések nincsenek hatással kereslet-kínálat egyensúlyára

„A javasolt intézkedések várhatóan nem lesznek képesek jelentősen támogatni sem az orosz gabonaexportot, sem a belföldi árakat. Amíg a Fekete- és az Azovi-tenger térségében nem javul a logisztikai helyzet, a gabona továbbra is Oroszországon belül fog felhalmozódni, ami továbbra is nyomást gyakorol majd a belföldi árakra” – mondta Andrey Sizov, a Sovecon elemzőház munkatársa.

Sizov szerint a támogatások és az állami beavatkozások nem változtatják meg a kereslet és kínálat egyensúlyát. Álláspontja szerint az exportvámot nem ideiglenesen, hanem véglegesen kellene eltörölni. A vám 2021-es bevezetése óta komoly feszültségforrást jelent az orosz gazdák számára.

Az elemzők szerint a Balti-tengeren és a Kaszpi-tengeren található gabonaterminálok alternatív útvonalat jelenthetnének az orosz gabona számára, a kormány pedig még a sarkvidéki útvonalak használatát is felvetette.

Az elemzők szerint azonban valamennyi alternatíva magasabb költségekkel jár.

„Korábban nem számoltunk az Északi-tengeri útvonallal, de most már ezt is számításba lehet venni. A szállítási folyosóink bővülnek” – mondta Maxim Borovoi mezőgazdasági miniszterhelyettes, az Európa és Ázsia között, a Jeges-tengeren át vezető sarkvidéki hajózási útvonalra utalva.

Oroszország jelenleg egyáltalán nem exportál gabonát a sarkvidéki útvonalon keresztül.

kikörő
Illusztráció
Fotó: Pexels

Élelmezésbiztonsági kockázat

Arkady Zlochevsky, az Orosz Gabonaunió érdekképviseleti szervezet képviselője szerint a sarkvidéki kikötőkön keresztül történő logisztika megszervezése időigényes és rendkívül költséges lenne. Elmondása szerint még a déli kikötőkből a Balti-tenger felé történő exportátirányítás is tonnánként 30–50 dollárral növelné a szállítmányok költségét.

A Fekete-tengeren és az Azovi-tengeren található terminálok korábban Oroszország évente mintegy 60 millió tonnát kitevő teljes gabonaexportjának akár 70%-át is kezelték. Zlochevsky szerint

az export Balti-tengeri, Kaszpi-tengeri, illetve távol-keleti kikötőkbe történő átirányítása nem oldaná meg a kieső mennyiségek problémáját. Ha pedig a támadások miatt az export az év végéig szünetelne, az „katasztrófa” lenne.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Oroszországban idén viszonylag jó termés várható. Eddig több mint 100 millió tonna gabonát takarítottak be, szemben a 2025-ös, összesen 141 millió tonnás terméssel.

A People’s Farmer nevű érdekképviseleti csoport egy kormányzati tisztviselőkkel tartott találkozón arra szólította fel a kormányt, hogy az idén csökkentse a téli vetésterület nagyságát, hogy kezelni lehessen a búzakínálat túlkínálatát. A csoport emellett állami kompenzációt is kért a vetésterület csökkentéséből eredő veszteségekért.

„A vetésterület csökkentése egyértelműen az élelmezésbiztonság veszélyeztetését jelenti, mivel a folyamat meglehetősen ellenőrizhetetlenné válhat” – mondta Borovoi, a mezőgazdasági minisztérium képviselője az elképzelésről.

Forrás: Reuters