A mezei juhartól a lepényfáig széles a választék
A jegyzék alapján több olyan faj és fajta is található, amely érdekes lehet a jövő városi fásításaiban.
A mezei juhar (Acer campestre) több fajtával is szerepel a listában, köztük a ‘Red Shine’, ‘Rozi’ és ‘Zenta’ változatokkal. Ugyancsak több változat található a korai juhar, illetve az egyes juharcsoportok között. A választásnál azonban ezeknél sem lehet csak a faj nevét figyelembe venni: a különböző fajták tulajdonságai és végső mérete eltérhetnek.
Érdekes csoport a virágos kőris (Fraxinus ornus) is. A jegyzék több hazai nemesítésű vagy termesztésben lévő változatát tartalmazza, például a ‘Bori’, ‘Huba’, ‘Mecsek’ és ‘Obelisk’ fajtákat.
A páfrányfenyő (Ginkgo biloba) különösen sokféle formában szerepel: többek között ‘Hunor’, ‘Katlan’, ‘Lakeview’, ‘Linea’, ‘Mariken’, ‘Obelisk’ és ‘Princeton Sentry’ változatok találhatók a jegyzékben. Ez azért is érdekes, mert a keskenyebb habitusú fajták olyan helyeken is szóba jöhetnek, ahol a széles koronájú fák már kevésbé alkalmasak.
A lepényfa (Gleditsia triacanthos) szintén több változattal jelenik meg, köztük a ‘Félegyházi Oszlopos’, ‘Moraine’, ‘Shademaster’, ‘Skyline’ és ‘Sunburst’ fajtákkal.
A klímaváltozással pedig olyan, korábban kevésbé megszokott fafajok is egyre gyakrabban kerülhetnek szóba, mint a selyemvirágfa másik nevén selyemmirtusz (Lagerstroemia). A jegyzékben a ‘Kiowa’, ‘Muskogee’, ‘Natchez’ és ‘Tuscarora’ változatok is megtalálhatók.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a melegkedvelő fajokat mindenütt a hagyományos fafajok helyére kell ültetni. A fajválasztást mindig az adott termőhelyhez, a rendelkezésre álló helyhez és a fenntartási lehetőségekhez kell igazítani.
A gyökérméret legalább olyan fontos, mint a lombkorona
Az utcafásítás egyik leggyakoribb hibája, hogy a tervezéskor elsősorban azt nézik, mekkora lesz a fa koronája, miközben a gyökérzet számára rendelkezésre álló tér legalább ilyen fontos.
A fahelynek megfelelő mennyiségű vizet és levegőt kell biztosítania a gyökerek számára. A fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet alapján a telepítésnek úgy kell történnie, hogy a növény ne veszélyeztesse a közlekedést, és ne okozzon kárt építményekben, létesítményekben.
