Így javíthatjuk a málna kondícióját
A növények kondíciójának javítására a biostimulátorok alkalmazása hasznos lépés lehet, de nem mindegy, milyen készítményhez nyúlunk. Bár az elsőre hatékonynak tűnő tengerialga-kivonatok tavaszi növekedési fázisban kiválóak, egy ilyen aszályos nyár végén többet árthatnak, mint használnak. Az algákban található növényi hormonok (különösen a citokininek) ugyanis aktív hajtásnövekedésre és sejtosztódásra sarkallják a növényt.
Az aminosavak nem hajtják a növényt, hanem kész építőkövekként és stresszmentesítő molekulákként működnek: a növény közvetlenül beépíti őket a szöveteibe, így energiát takarít meg a hősokk utáni sejtregeneráció során. Bizonyos aminosavak (például a prolin és a glutaminsav) ráadásul segítik a sejtek vízmegtartását és szabályozzák a gázcserenyílások működését, csökkentve a párologtatási veszteséget.
A lombtrágyázás mellett a gyökérzónát is érdemes támogatni huminsavas beöntözéssel. A huminsavak szivacsként tartják meg a kevés nedvességet a talajban, javítják a gátolt tápanyagfelvételt, és serkentik a hasznos talajmikroorganizmusok működését anélkül, hogy felesleges növekedést kényszerítenének ki.
Öntözés és talajtakarás
A biostimuláció mellett a rendszeres öntözés és a talaj takarása szalmával, faaprítékkal vagy fakéreggel elengedhetetlen a gyökérzóna nedvességének megőrzéséhez. A tápanyagpótlásnál kerülendő a késői nitrogéntrágyázás, helyette a káliumban és foszforban gazdag szerves anyagerősítés segíti elő a vesszők megfelelő beérését a téli pihenőidőszak előtt.
