A szeptember 7-i Tiszta levegő a kék égboltért nemzetközi nap alkalmából Varga Judit, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa mutatja be, hol tart Európa és Magyarország a légszennyezés visszaszorításában. Bár a helyzet javult, a legtöbb magyar város továbbra is Európa szennyezettebb feléhez tartozik.
Ha légszennyezésről beszélünk, a kár messze túlmutat a légzőrendszeren. A tüdőrákon túl összefüggésbe hozható többek között a stroke-kal, a szívbetegségekkel, a cukorbetegséggel és a demenciával is. Különösen veszélyeztetettek a gyermekek, az idősek, a forgalmas utak vagy ipari létesítmények közelében élők és a rosszabb társadalmi-gazdasági helyzetben lévők.
A szennyezéshez köthető halálesetek mintegy 89 százaléka az alacsony és közepes jövedelmű országokban történik, de Európa sem tekintheti megoldottnak a problémát – mutat rá Varga Judit a Másfélfokon megjelent cikkében.
Tízből kilenc európai városlakó még mindig túl magas részecskeszennyezettségnek van kitéve
Az elmúlt évtizedekben Európa levegője összességében tisztább lett, az uniós levegőminőségi előírások azonban továbbra sem teljesülnek maradéktalanul. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint a légszennyezés ma is a régió legnagyobb környezeti egészségügyi kockázata.
Bár 2011 óta valamennyi országban csökkent az ennek való kitettség, az EU városi lakosságának 94 százaléka továbbra is olyan helyen él, ahol a PM2,5 koncentrációja meghaladja a WHO irányértékét. A kapcsolódó egészségi kockázatok csökkentése érdekében tehát további intézkedések szükségesek.
A nemrégiben felülvizsgált levegőminőségi irányelv 2030-ra szigorú levegőminőségi határértékeket határozott meg, melyek közelítik a WHO irányelveit, és elérésük segít csökkenteni ezeket a káros egészségi hatásokat.
Arra, hogy a szabályozás hosszú távon látványos változást hozhat, történelmi példa is van. Az Egyesült Királyság hetven éve elfogadott Tiszta Levegő Törvénye az 1952-es londoni nagy szmogra adott válasz volt, és azóta London részecskeszennyezettsége drámai mértékben visszaesett.
Szinte minden vizsgált magyar város a szennyezettebb mezőnyben van
Magyarországon is javult a levegő minősége, de még messze vagyunk a WHO által ajánlott szintektől. Az EEA által összehasonlított 761 európai város közül Sopron kivételével valamennyi vizsgált magyar település a felsorolás szennyezettebb felében szerepel. Nálunk főként a kisméretű részecskék, vagyis a PM10 és a PM2,5, a nitrogén-oxidok, nyáron pedig az ózon okoz problémát.
