Vannak kedvezőbb évek: 2023-ban például nem történt határérték-túllépés. A hosszabb távú kép azonban kevésbé megnyugtató. Magyarország egyike annak a hat uniós tagállamnak, amely még nem teljesíti maradéktalanul a 2020 óta érvényes nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket. Hazánk esetében az ammóniakibocsátást kellene tovább mérsékelni: a kedvező 2023-as évhez képest is további 1,14 százalékos csökkentéshez szükséges intézkedések hiányoznak.

A 2030-tól érvényes követelmények pedig ennél is nagyobb feladatot jelentenek. Nemcsak az ammónia, hanem az illékony szerves vegyületek, a nitrogén-oxidok és különösen a PM2,5 kibocsátását is jelentősen tovább kell csökkenteni.

A tisztább levegőért minden szereplő tehet

Az idei Tiszta levegő a kék égboltért nemzetközi nap egyik fő üzenete ezért a cselekvés. A kormányok a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának csökkentésével, a levegőminőségi és klímapolitikai tervezés összehangolásával és a mérőhálózatok fejlesztésével léphetnek előre. A városok autómentes utcákkal, a gyaloglás és kerékpározás ösztönzésével, a vállalatok saját kibocsátásaik mérséklésével és tisztább technológiák fejlesztésével járulhatnak hozzá a változáshoz.

Civil szervezetek segíthetik az önkormányzatokat és a lakosság szemléletformálását, egyéni szinten pedig többek között a hulladék mennyiségének csökkentése, az egyszer használatos termékek kerülése, valamint az avar és a hulladék égetésének mellőzése jelenthet kézzelfogható lépést.

Az elmúlt évtizedek európai adatai azt mutatják, hogy a levegő minősége javítható. A 94 százalékos városi PM2,5-kitettség és a magyar városok aggasztó uniós helyezése ugyanakkor azt is jelzi: a tiszta levegő és a kék égbolt érdekében még jócskán van mit tennünk.