A japán zászló bíbor színét egy növény gyökere adja
Bartha Veronika papírrestaurátor a videóban a hagyományos készítés legfontosabb lépéseit ismertette. A papírkészítéshez termesztett növények fiatal, lehetőleg hosszú és egyenes vesszőit levágják és gőzölik, majd lehúzzák róluk a kérget. A megtisztított háncsot lúgos közegben főzik, ezután a rostokat hagyományosan kézzel verik szét. Az így előkészített rostokat vízben oszlatják el, majd szitával merítik ki a papírlapot. A növények termesztésénél ezért az is fontos, hogy minél egyenesebb, kevésbé elágazó vesszőket neveljenek, mert ezekből egyenletesebb minőségű rostanyag nyerhető.
A növények szerepe azonban nem ér véget a papírlap elkészítésével. Több faj természetes festékanyagot is szolgáltathat. A múzeum kertjében megtalálható Clerodendrum trichotomum termése például élénk kék színanyagot tartalmaz, amelyet korábban festésre is használtak. A kiállításhoz japán festőbuzér, Rubia akane is kerül a kertbe, amelynek gyökere hagyományos vörös festék forrása. Az akane Japán egyik régi növényi festékanyaga, és a belőle nyert vörös árnyalatot történetileg zászlók és textilek festésére is alkalmazták. A bemutatott növények között a hazánkban is ismert festőszeklice is szerepet kap.
A washi sokoldalúságát jól mutatja, hogy Japánban annyiféleképpen használták mint az eszkimók a jeget. Készültek belőle könyvek és fametszetek hordozói, legyezők, ernyők, kisebb használati tárgyak, bőrt utánzó papírborítások és építészeti elemek is. A papírt vékony csíkokra vágva megsodorták, majd szövetet készítettek belőle, más esetekben olajos kezeléssel alakították ki vízlepergető tulajdonságait és akár esőkabátot is készítettek vele. A papír így a hétköznapi tárgyaktól a művészeti alkotásokig rendkívül sokféle formában volt jelen.
Mészáros Ágnes kulturális menedzser elmondása szerint a január végéig látogatható tárlat a növényi alapanyagoktól a kész tárgyakig követi végig a japán papír történetét. A kertben kialakított bemutató pedig azt is érzékelteti, hogy a washi mögött nem egyszerűen egy kézműves technika, hanem különleges növényismeret és évszázadokon át formálódó termesztési gyakorlat áll.
A Hopp-villa titkos édenkertje – ázsiai oázis Budapest közepén – Magyar Mezőgazdaság
