A nyüzsgő Andrássy út és a csendesebb Délibáb utca ölelésében rejtőzik Budapest egyik legkülönlegesebb kertje: a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum orientalista növénygyűjteménye. A város szívében megbúvó zöld oázis nem csupán egy múzeumhoz tartozó udvar – hanem élő emlékműve annak a szellemiségnek, amely Hopp Ferenc világutazót és műgyűjtőt vezette. A kert múltjáról, különleges növényeiről és keleti hangulatáról Gódorné Hazenauer Zita japánkert-szakértő mesélt.
A kert 1885 óta létezik ebben a formájában, Hopp Ferenc múzeumalpatíás céljából 1919 a magyar államra hagyta.
A kínai motívumok közül kiemelkedik a holdkapu, amely a múzeum emblémájában is szerepel – a kert közepén található, és egyszerre jelképezi a természetes átmenetet és a szemlélődésre való meghívást.
A növények, mint élő műtárgyak
A kert élő díszei legalább annyira izgalmasak, mint a szobrok. Gódorné Hazenauer Zita három növényt emel ki, amelyeket különösen érdemes megcsodálni. Az egyik a japán juhar, amely tavasztól őszig változó, mégis mindig lenyűgöző látványt nyújt. Különösen ősszel ragyog, amikor a japánok momijigari-nak, azaz „lombnézésnek” nevezett szokása szerint piknikezni járnak alá – ezt a hagyományt a kertbe látogatók is átélhetik.
A harmadik növény, a kevésbé ismert, de annál jelentősebb kínailakkfa (toxicodendron) – a kelet-ázsiai lakkművészet egyik alapanyaga – ritka vendég európai kertekben. Mérgező növény, de gyantája a híres keleti lakkdíszítésű dobozok és tálcák alapja.
A „Hopp örökség”
Hopp Ferenc célja az volt, hogy világkörüli útjairól származó műtárgyainak és növényeinek méltó otthont teremtsen. E cél megvalósításában segítette kertésze, Starek Ignác, aki a különböző kontinensekről származó növényeket nemcsak gondozta, hanem igyekezett honosítani is.
A kert eredeti japán teakert struktúrája máig felismerhető: a bejáratnál japán lámpások, középen kínai holdkapu, hátul pedig ma már színpadként működő teaház fogadja a látogatókat.
Nyitott kapuk keletre
A kert szabadon látogatható a múzeum nyitvatartási idejében, szerdától vasárnapig 10 és 18 óra között, ingyenesen, regisztráció nélkül. Aki belép, nemcsak egy különleges növénygyűjteményt járhat végig, hanem időutazást tehet Kelet kultúráiban – mindezt Budapest szívében, egy évszázados kert csöndes ölelésében.
Árlevelű lángvirág, a színpompás, tavaszi virágpárna – Magyar Mezőgazdaság
Szoliterként, de akár sövényként is lenyűgöző a hamvas levelű madárbirs – Magyar Mezőgazdaság
