A csőszök szerepe eredetileg szintén gyakorlati volt: a szőlőt kellett őrizniük. Az ünnepségeken azonban már játékos szerepet kaptak, és a szőlőlopás eljátszása, illetve tréfás „megbüntetése” a szüreti mulatságok egyik visszatérő motívumává vált.
A puttonytól a szüretelőgépig
A szőlő betakarításának módja közben alapvetően megváltozott. A hagyományos szüretben a fürtöket kézzel szedték, edényekbe vagy ládákba gyűjtötték, majd a termést puttonnyal, szekérrel vagy később más szállítóeszközzel vitték a feldolgozás helyére. A munka nagy élőmunka-igényű volt, ezért a szüretre rendszerint nagyobb létszámú közösség szerveződött.
Ma a nagyobb ültetvényeken a gépesített betakarítás is fontos szerepet kap. A gépi szüret nem minden ültetvényen és nem minden szőlőfajtánál alkalmazható ugyanúgy, de a technológia fejlődésével a betakarítás egyre kevésbé kizárólag kézi munka. A korszerű ültetvényekben már a betakarítás megtervezése, a termésbecslés és a szőlő állapotának mérése is része a folyamatnak.
A változás egyik fontos oka a munkaerőigény is. A szőlőágazatot ma munkaerőhiány is érinti, miközben az időjárási szélsőségek szintén egyre nagyobb kihívást jelentenek a termelőknek.
A szüret időpontját nem a naptár dönti el
A szüret időzítése is sokat változott. A régi jeles napok ma inkább kulturális kapaszkodót jelentenek, a tényleges kezdésről pedig a szőlő érettségi állapota alapján döntenek. A borászati cél mellett figyelembe veszik többek között a cukor- és savtartalmat, valamint a pH-t is, ezért a megfelelő időpont meghatározásához rendszeres mérésekre van szükség.
Egy MATE-disszertációban idézett kutatás például azt mutatja, hogy egyes fajták esetében az utóbbi évtizedekben jelentősen korábbra tolódott a betakarítás.
A hagyomány ma már inkább ünnep
Miközben maga a szüret egyre inkább tervezett, mért és gépesített technológiai folyamat, az ünnepi oldala nem tűnt el. Szüreti felvonulások, bálok, mustkóstolók és közösségi programok ma is számos településen és borvidéken megtalálhatók.
Ami egykor a mindennapi mezőgazdasági munka természetes lezárása volt, az ma sokszor önálló kulturális programmá vált. A résztvevők között pedig nem csak azok vannak, akik egész nap a szőlőben dolgoztak. A hagyományőrző rendezvényeken a régi szerepek és jelképek tovább élnek, miközben a szüret egyre több helyen turisztikai, gasztronómiai és közösségi eseményként is megjelenik.
A puttonyt sok helyen felváltotta a gép, a szüreti kezdőnapot az érettségi vizsgálat, a közös munkából pedig részben szervezett technológiai folyamat lett. A közösségi élmény és az ünnep azonban továbbra is összeköti a régi és a mai szüret hagyományőrző szerepét.
