A joghurt kalcium- és káliumtartalma miatt érdemel figyelmet, miközben az élő baktériumkultúrák szerepét is vizsgálják a vérnyomás szabályozásában.
A rendszeres joghurtfogyasztás több kutatásban kedvezőbb vérnyomásértékekkel társult, különösen magas vérnyomás esetén. A gyakorlatban célszerű a kevés hozzáadott cukrot és felesleges adalékanyagot tartalmazó változatokat előnyben részesíteni.
A zab egyik legértékesebb összetevője a béta-glükán nevű oldható rost. Jól ismert a koleszterinszint szabályozásában betöltött szerepe, és egy 2023-as áttekintés szerint rendszeres fogyasztása a szisztolés vérnyomást is mérsékelheti, különösen magas vérnyomás esetén vagy akkor, ha finomított gabonaféléket váltanak ki vele. A kutatási eredmények ugyanakkor ezen a területen nem teljesen egységesek.
A brokkoli, a kelkáposzta és más keresztesvirágú zöldségek szintén értékes részei lehetnek az étrendnek. Glükozinolátokat és számos más növényi vegyületet tartalmaznak. Egy kisebb, 2024-es vizsgálatban a keresztesvirágú zöldségek nagyobb mennyiségű fogyasztása alacsonyabb szisztolés vérnyomást eredményezett a gyökérzöldségekben és tökfélékben gazdag étrendhez képest.
A felsorolt élelmiszerek közös tanulsága nem az, hogy valamelyik önmagában „kezeli” a magas vérnyomást. Sokkal inkább az, hogy a nitrátokban, káliumban, rostokban, telítetlen zsírsavakban és különféle növényi bioaktív vegyületekben gazdag, változatos étrend támogathatja a megfelelő vérnyomást.
Ennek hatása akkor érvényesülhet igazán, ha kevesebb sóval és erősen feldolgozott élelmiszerrel, rendszeres mozgással, megfelelő testsúly fenntartásával, a dohányzás kerülésével és a stressz kezelésével társul. Magas vérnyomás esetén pedig az étrend az orvosi kezelés kiegészítője, nem annak helyettesítője.
