Az említett fő kórokozókon kívül megjelenhetnek másodlagos kórokozóként a Rhizoctonia-, valamint Pythium-fajok, esetleg baktériumok, és súlyosbíthatják a betegséget.
A hervadásos tünetek észlelése sem könnyű, mert a jelenlegi időjárási körülmények közt nem olyan feltűnő, ha sárgul, hervad a torma. Ráadásul a rendszeres túlöntözés is okoz ilyen tüneteket. Csak a gyökértünet, a floémben megjelenő barna gyűrű teszi megkérdőjelezhetetlenné, hogy IRD-vel állunk szemben. Amikor azonban már ezt látjuk, késő, mert az állományunk egy része már biztosan fertőzött.
A védekezéshez technológiaváltás kell
A védekezés ilyen komplex betegség esetén nem pusztán a növényvédelmi technológia megalkotásáról szól; a teljes termesztéstechnológiát az IRD megelőzése köré kell építeni! Jelenleg extenzíven termesztjük a tormát, a dugványokat a termő ültetvényből szedjük, barázdás öntözéssel, rossz minőségű talajvízzel dolgozunk, a növényvédelem esetleges és nem preventív. A rossz minőségű szerves trágya használatának veszélyeit már említettem. Ahhoz, hogy az IRD-fertőzés mértékét csökkentsük, ezeken változtatnunk kell. A következő elemeket kell a technológiába emelnünk az eredményes védekezéshez.
Ültetés előtt célszerű lenne a szaporítóanyag áztatásos csávázása, ám erre hatóanyagok engedélyezése szükséges. Például a folpet, illetve triazolok alkalmasak lehetnek a célra. Sokat segítene IRD-rezisztens fajták behozatala, kipróbálása. Az egy tételből származó szaporítóanyag egy helyre kerüljön, hogy ne hurcoljuk szét a fertőzést. Láthatóan fertőzött állományból pedig ne gyűjtsünk be szaporítóanyagot.
Forrás: Kertészet és Szőlészet
A szervesanyag-utánpótlásban az istállótrágyát helyettesítenünk kell! Alginit, leonardit (dudarit) lignitőrlemény, huminsavak, humátok, granulált szerves trágya mind használhatók erre a célra.
Fontos a talajjavítás is. A rossz minőségű vízzel végzett öntözés sok helyen másodlagos szikesedést okozott; meszezőanyagok használata erősen javasolt, de csak megfelelő analitika után, szakvélemény alapján.
Ezáltal a tápanyagok, illetve a növényvédelmi célra kijuttatott egyéb anyagok (pl. Trichoderma sp., Bacillus subtilis) kijuttatása is lehetővé válik.
Biológiai és kémiai megoldások
Hiperparazita gombák, cellulózbontók, kompetitív gátlást okozó mikroszervezetek rendszeres használata javasolt. Nagymértékben csökkentik az IRD-ért felelős kórokozók számát. A talajjavítás pedig jelentősen növeli a hasznos mikroszervezetek hatékonyságát.
A kémiai védekezés részeként a szaporítóanyag csávázása mindenképp szükséges. A növényvédő szereket pedig ivóvíz minőségű vízzel használjuk!
Az utóbbiak fellépése jól előre jelezhető. Dinátrium-foszfonát hatóanyagú növényvédő szernek van engedélye, de ennek az engedélyokiratát bővíteni kell több védekezésre. A kálium-foszfonát hatóanyag engedélyezése és különböző kombinációk kipróbálása (pl. boszkaliddal, pirimetanillal, folpettel) szintén nagy lépés lenne a kémiai védekezés hatékonyságának javítására. A foszfitokat hajtatásban 2019 előtt rendszeresen használták talajba kijuttatva, sokszor gyári kombinációban kalciummal, illetve rézzel. Ezek valószínűleg IRD ellen is hatékonyak lennének. Az aminosavas, citromsavas „felszívódó” rézkészítmények szintén használhatók (pl. Verticillium esetében mérhetően csökkentik a fertőzés mértékét). A kémiai védekezés lehetőségeit a szakhatósággal és szakmai szervezetekkel (például Növényorvosi Kamara) együtt kell vizsgálni, és megkeresni a legális felhasználás útját.
A vetésváltás nagyon lényeges. A fertőzött területről el kell vinni a növényt, és legalább 10-12 évig ne kerüljön vissza a torma.
Az IRD teljes, százszázalékos termésveszteséget okoz az adott termőterületen. A kérdés csak az, hogy mikor. Két év múlva? Öt év múlva? Ahhoz, hogy eredményesek legyünk ezzel a veszélyes betegséggel szemben, a termelőknek és a feldolgozóknak együtt kell működniük. Ha nem így történik, a hajdúsági torma nem éli meg a következő tíz évet.
Tóth Gábor
növényorvos
