Tavaly év elején a szokásosnál nagyobb hideg, aztán a fényszegény tavasz, nyáron pedig a hőség nehezítette a paradicsomhajtatók dolgát. A károsítók közül pedig a paradicsom levélaknázómoly, a levélatka és a pepino mozaik vírus ellen kellett védkezni, foglalta össze az előző évi termesztési tapasztalatokat Kovács Gábor, a Laurense Team Hungary Kft. tanácsadója.
Télen több helyen nem tudták felfűteni a növényházakat, augusztusban viszont 27-28 °C-ra emelkedett az átlaghőmérséklet a növényházakban, és az akkori túlkínálat a bogyók túltartására késztette a termelőket, amelynek minőségromlás is lehetett a következménye.
Az utóbbi években észlelt, és mind égetőbb munkaerőhiány több kertészetben akadályozza a hajtatott paradicsom ápolási munkáinak megfelelő időzítését. A túlnőtt, összeborult kacsok árnyékolják a fürtöket és gyengítik a növényeket. Emellett súlyos növényvédelmi következményei is lehetnek, ha metszőollóval kell eltávolítani az erős oldalhajtásokat.
A paradicsomhajtatásban már bevett gyakorlat a biológiai növényvédelem. A paradicsom levélaknázómoly (Tuta absoluta) azonban még népes Macrolophus-állomány jelenlétekor is fölszaporodott, kénytelenek voltak a kertészek a biológiai növényvédelemben használható növényvédő szerrel permetezni.
Némelyik készítmény ellen azonban már kialakult a rezisztencia a kártevőben.
A megelőzéshez a szaktanácsadó azt javasolta, hogy a kultúra végén, az utolsó hetekben, amikor már nem muszáj tekintettel lenni a természetes ellenségekre, fénycsapdákkal gyűjtsék össze a lepkéket és használjanak erősebb készítményt, amely gyéríti az imágókat és lárvákat is. Ha ugyanis a Tuta lárvái ősszel behúzódnak a fólia alá, a betonoszlopok tövéhez vagy a csatornákhoz, és ott bebábozódnak, akkor a fertőtlenítő szerekkel már nem érjük el őket. A következő szezon elején kikelnek, és befertőzik az új állományt.
A pepino mozaik vírus ellen mindinkább elterjedt vakcinázás alkalmazásának feltétele a higiéniai előírások betartása. A növényállomány betelepítése előtt fertőtlenítsük a növényházat, a személyi higiénia szabályainak követése (a dolgozók beöltözése, kesztyű, cipővédő, köpeny viselése) pedig a vírustól függetlenül alapvető elvárás.
A fertőzés észlelésekor még szigorúbb előírásokat kell betartani.
A telephely szerkezete miatt a kertészetek egy részében kockázatos a mesterséges befertőzés, ott pedig egyáltalán nem ajánlja a szaktanácsadó, ahol több mint 2 hét időeltéréssel ültetnek a növényházakban.
A növényekre juttatott legyengített kórokozó általában enyhe tüneteket vált ki, amelyet a növények túlnőnek, és kialakul bennük a vírussal szembeni ellenállóság. Ha azonban idő előtt, az ellenállósághoz szükséges 6-7 héten belül, kívülről másik vírustörzs kerül a növényekre, akkor az esetleges rekombinációból adódóan a korábban ismertnél erősebb tünetek is előfordulhatnak, ezzel számottevő anyagi kárt okozva. Az ebédlőben vagy az udvaron találkozó dolgozók közvetítésével a védőruházat ellenére is átkerülhet a vírus az egyik állományból a másikba. A vírus elleni védekezés gyenge pontjai a göngyölegek is, főként a szabad piacra értékesítéskor nem lehet tudni, hogy előzetesen mit szállítottak bennük.
Aki lazán kezeli a higiéniát, nem tartja tisztán a telephelyet – és ez a növényházak környékére is vonatkozik – végképp ne alkalmazza ezt a vírus elleni eljárást, mondta Kovács Gábor.
(A szaktanácsadó tapaszalatairól bővebben a Kertészet és Szőlészet 2018. 1. számában olvashatnak.)
