A tavaly év végén nemzetközi újságíróknak rendezett pistoiai tanulmányúton a növényvédelmi megelőző intézkedéseikbe adott betekintést az Olasz Faiskolai Szövetség (Associazione Vivaisti Italiani, AVI). A szövetség kezdeményezésére kiterjedt növényvédelmi előrejelző-megfigyelő hálózat kiépítését kezdték meg országszerte, elsőként a pistoiai térségben. Ezzel elsősorban az exporttevékenységgel foglalkozó cégeket segítik európai vezető pozíciójuk megőrzésében.
A növényvédelmi előrejelző rendszer kiépítésére a fő karantén károsítók elleni védekezés érdekében volt szükség. A Xylella fastidiosa baktérium terjedésének megfékezése a fő cél. Elsősorban az olajfák, illetve más növényfajok pusztulását okozó baktérium elsőként Puglia tartományban ütötte fel a fejét. A faiskolai szövetség szigorú intézkedéseinek köszönhetően a kórokozó nem terjedt át más tartományra.
Az AVI elnöke, Vannino Vannucci hangsúlyozta, hogy a Pistoia környéki faiskolák szinte a történelem részei. A díszfaiskolai termesztés gyökerei a reneszánsz időkre nyúlnak vissza, de lendületes fejlődésnek a 20. század elejétől indultak. Ma már nem elég szép növényeket nevelni, hanem jól megfogalmazott üzleti stratégiára is szükség van a sikeres értékesítésükhöz.
Toscana tartomány mezőgazdasági minisztere, Marco Remaschi megjegyezte, hogy az Olaszországban termesztett díszfaiskolai növények 54 százalékát Toscanában nevelik, aminek háromnegyede Pistoia térségéből, mintegy 1300 vállalkozástól származik. A kifogástalan növény-egészségügyi minőséget Pistoia védjegyévé szeretnék tenni, és ennek érdekében megkezdték a szükséges fejlesztéseket.
Az AVI tagjai 2016-ban csatlakoznak a Toscana Regionális Kormánya és a Regionális Növény-egészségügyi Szolgálat (SFR) által összehangolt kétéves, növény-egészségügyi önellenőrző projekthez. A faiskolák önkéntes részvételével indított program a termesztés nyomon-követhetősége felett is őrködik.
Az intézkedések elsősorban a térség első számú „közellensége”, a Xylella fastidiosa ellen irányulnak. Az Európai és Mediterrán Növény-védelmi Szervezet (European and Mediterranean Plant Protection Organization, EPPO) jelentése szerint a Xylella fastidiosa már 1981 óta szerepel az EPPO karantén kártevők A1-es listáján. Sok éven keresztül csak az Amerikai kontinensen jelezték jelenlétét, 1994-ben viszont bekerült Ázsiába. Az EPPO által felügyelt területen 2013-ban – Puglia tartományban – észlelték kérosítását. A dél-olaszországi tartományban súlyos károkat okozott olajfákon. 2015-ben Polygala myrtifolia növényen Franciaországban is megjelent.
A baktérium több mint 350 gazdanövényen életképes, megtámadja az edénynyalábokat, elzárja a víz és az oldott ásványi anyagok útját. A fertőzött növények először lankadnak, száradnak, majd elpusztulnak.
Vannino Vannucci hangsúlyozta, hogy az utóbbi néhány évben megerősítették a Regionális Növény-egészségügyi Szolgálatot, és rendszeresebbé tették a faiskolai ellenőrzéseket, összesen 47 felügyelőjük járja a térséget. Növény-egészségügyi laboratóriumuk a legújabb műszerekkel és eszközökkel felszerelt, az ország egyik legkorszerűbb ilyen intézete.
A környező faiskolákból, parkokból, botanikus kertekből begyűjtött növényminták ezrei érkeznek hozzájuk, amiket mikrobiológiai, szerológiai és molekuláris vizsgálatnak vetnek alá, hogy megbizonyosodjanak a karantén kórokozó jelenlétéről vagy hiányáról. A gyors és pontos molekuláris technológia (Real Time génfelerősítő módszer, PCR) a leghasználatosabb, összesen 4860 mintát vizsgáltak meg tavaly ezzel a módszerrel, amiből 1096 szőlő volt, a többi 157 növényfajból származott.
