Az élelmiszertermelés és a mezőgazdaság világszintű találkozóját (Global Forum for Food and Agriculture, GFFA) minden évben a berlini Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche, IGW) egyik kísérőrendezvényeként tartják, az idei már a tizedik alkalom volt. A német szövetségi élelmezésügyi és agrárminisztérium társszervezésében megvalósuló fórum témájául mindig valamilyen világszintű aktualitást választanak a rendezők, és lehetőséget adnak a politikai, a gazdasági és tudományos élet szereplőinek, valamint a civileknek, hogy eszmét cseréljenek a kérdésben. A háromnapos eseménysor csúcsa a szombati agrárminiszter-találkozó.
A 69 agrárminiszter által képviselt országok igen széles skálán foglalnak helyet az állattartás és az állatitermék-előállítás helyzetének tekintetében (is), ezt jól tükrözi a fórum megállapításait összefoglaló kommüniké, ellenben megkíséreltek egy közös, mindenki által vállalható álláspontot kialakítani arról, hogy mindenkinek érdeke a fenntartható, felelős, ugyanakkor versenyképes állattartás.
Ugyanakkor amellett sem mennek el, hogy az állattartás jelentősen kihat a környezetre – a talaj, a víz és a levegő minőségére egyaránt –, és hozzájárulhat a klímaváltozást előidőző faktorokhoz. Az állati eredetű termékek iránti kereslet viszont folyamatosan nőni fog – húzzák alá.
Közös cél, hogy hatékonyan, ugyanakkor fenntartható módon fedezzük a világ növekvő állatitermék-igényét; hogy növekedjen az üzemek rentabilitása, viszont közben a szociális és környezeti szempontokról, illetve az állatjólétről se terelődjön el a figyelem – nagyjából így foglalható össze a 69 miniszter által kiadott közös álláspont.
Konkrét lépéseket is megfogalmaznak, egyebek között, hogy felkérik a FAO-t és a haszonállat-kutatással foglalkozó nemzetközi ILRI-t, hogy kezdjenek nemzetközi konzultációt a felelős, fenntartható állattartásról, tárják fel, hogy hol és milyen kutatásokra van szükség, kezdeményezzék a kutatásokat, és működjenek közre, hogy a gazdálkodókhoz eljussanak a tudományos eredmények.
A miniszterek elismerik, hogy nagy felelősség hárul rájuk is, és vállalják, hogy minél több nemzetközi fórumon foglalkoznak a felelős, fenntartható, ugyanakkor produktív állattartás kérdésével.
A fórumon felszólaló Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a szaktárca közleménye szerint elfogadhatatlannak értékelte azon elképzeléseket, amelyek a jövő élelmezésében a laboratóriumi körülmények között előállított mesterséges húsoknak, vagy a rovaroknak szánnak jelentős szerepet. Elítélte a génmódosítással előállított élelmiszerek termelését is, és kiállt a magyar álláspont mellett, mely szigorúan tiltja a GMO-s növények köztermesztését. Magyarország hosszú távú célja, hogy az állati termékek előállítása is GMO-mentes takarmányozással valósuljon meg, ezért a szaktárca a közelmúltban kidolgozta a hazai fehérjenövények termesztésének növelését ösztönző nemzeti fehérjeprogramot. A tengerentúlról érkező GMO szója kiváltását szolgálja az Európai Szójanyilatkozat is: ezt magyar-német-osztrák kezdeményezésre korábban 14 uniós tagállam fogadta el, s tegnap négy unión kívüli ország is csatlakozott hozzá.
A közlemény szerint Fazekas Sándor a tanácskozáson arról is szólt, hogy az állattenyésztés az agrárium legkockázatosabb ágazata, melyet a nagy ráfordítás és a különféle állati betegségek, járványok, valamint a piaci ingadozások miatt a magas kockázat jellemez. Ezért is tartja a magyar tárcavezető kulcskérdésnek, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikája a következő tervezési időszakban is legalább a mostanihoz hasonló mértékű támogatásokhoz juttassa a gazdákat.
Globális szinten megnövekedett a húsfogyasztás, és ennek kielégítésére a miniszter megoldásnak látja a fejlett országokban hatalmas méreteket öltő élelmiszerpazarlás visszaszorítását, illetve a digitális technológiákon alapuló precíziós gazdálkodás minél szélesebb körű elterjesztését.
