A dél-alföldi politikus hozzátette: „A fenntartható és versenyképes európai akvakultúra-ágazatról szóló jelentésben egy külön szekciót szentelnek majd az édesvízi akvakultúra számára. Ez egy jelentős gesztus a tenger nélküli országok, mint Ausztria, Luxemburg, Szlovákia, Csehország és Magyarország számára, hiszen az EU közös halászati politikája, amelybe az akvakultúra is tartozik, tárgyalásai során gyakran elfeledkeznek az édesvízi ágazatról.
Az EP Halászati Bizottságának tagja felhívta a képviselők figyelmét, hogy az édesvízi ágazat több mindenben különbözik a tengeri akvakultúrától, mint hasonlít. Jó példa erre az állomány-megőrzés, a takarmányozás vagy a szaporodás, ezért a szabályozásnak is fegyelembe kell vennie a különbségeket.
„Különböző, ágazatra szabott környezetvédelmi előírások, mind a tengeri, mind az édesvízi haltenyésztők munkáját jelentősen egyszerűsítenék, egyértelművé tennék, s így megkönnyítenék, s ez által az ágazat mindkét fontos szegmense növekedésnek indulhatna, amely az egész akvakultúra ágazatnak jobbat tenne” – tette hozzá Erdős Norbert.
A képviselő javasolta továbbá a nehezebben hozzáférhető, pályázati úton elnyerhető fejlesztési pénzek mellett egy biztos, normatív alapon történő uniós támogatásnak a jövő halászati politikájában történő kialakítását az akvakultúra ágazat számára.
„Ezt az összeget a folyamatosan nyújtott, jelentős környezetvédelmi szolgáltatásokért – biológiai sokféleség fenntartása és növelése, tájvédelem és tájmegtartás – kapná az ágazat. Ez egyfajta „akvakultúra zöldítés” lenne, amely a tengeri halászat esetén „tengeri akvakultúra zöldítés”, míg édesvízi esetén „halastavi zöldítés” nevét viselné” – emelte ki a fideszes képviselő.
A képviselő rámutatott a jövőbeni uniós akvakultúra költségvetési igények kimondásának a fontosságára. A mostani programozási időszakban rendelkezésre álló, körülbelül 1280 millió eurót a következő hét évre is meg kell őrizni, sőt, ha a költségvetési mozgástér lehetővé teszi, növelni kellene.
