A termékek átállítása a megszokott folyamatok jelentős megváltoztatását is jelentené, ugyanakkor hiányoznak az ismeretek, a megbízható technológiák és tapasztalatból sincs elég.
Évek óta folynak kísérletek a dísznövénytermesztésben használható tőzegszegény közegek kidolgozásán, aminek elsődleges oka a természetes tőzeglelőhelyek készleteinek megőrzése, fenntartása. Szinte ezzel párhuzamosan haladnak a műtrágyák kiváltására irányuló különböző tápanyag-utánpótlási vizsgálódások, amelyek újabb és újabb eredményeiről német szaklapok rendszeresen beszámolnak, legutóbb a bioirányelvek szerint termesztett mikulásvirágról és muskátliról szerzett tapasztalatokról.
A dísznövények szerves trágyázása – különösen a nitrogénellátottság tekintetében –, komoly kihívás a termesztők számára.
Az alacsony és közepes tápanyagigényű kultúrák esetében a közegek alaptápanyag-ellátása általában megoldható, de a tápanyagigényes fajok, mint amilyen a mikulásvirág is, kiegészítő tápoldatozást igényelnek. A hagyományosan használt, kényelmes oldható műtrágyákkal szemben a folyékony szerves trágyák hátránya, hogy kellemetlen a szaguk, másrészt a vezetékeket és a kijuttató fejeket eltömíthetik és a gyászszúnyogoknak (tőzeglégy) is teret adhatnak.
Ennek ellenére tőzeglegyek felszaporodása csak részben vezethető vissza a bio-közeg használatára. A fertőzést a szilárd szerves trágyák hozzáadása, és a nem megfelelő biológiai védekezés válthatja ki. A NeemAzal készítménnyel való beöntözéssel (hatóanyag: azadirachtin) a kártétel viszonylag jó hatékonysággal féken tartható.
A kísérletekben alkalmazott módszer szerint a szilárd szerves trágyát felhasználás előtt keverik az üres közegbe. A tápanyagok teljes mennyiségét fedező adagok kiszámításához a nedves közeg térfogatsűrűségét, szárazanyag-tartalmát és vízkapacitását veszik alapul. Figyelembe veszik a tápanyagok feltáródásának sebességét és összefüggéseit a környezeti tényezőkkel és kölcsönhatásokkal. A közegek feltöltését szolgáló tápanyagmennyiségek kiszámításakor a kultúra tenyészidejéhez kapcsolódó tápanyagigény ismeretére is szükség van, ami például a mikulásvirág esetében az első 30 napban csekély és az utolsó 60 napban is csak alacsony szintű, míg a 30-60 nap közötti időszakban magas.
A mikulásvirággal folytatott termesztési kísérletekben többféle, a kereskedelemben kapható növényi és állati eredetű szerves anyagot használtak, részben kezeletlen, másrészt bizonyos megmunkálási folyamaton átesett anyagokat. A szerves trágyával kevert közeg 800 mg/liter összes nitrogéntartalmát 50%-os mineralizációs arány feltételezésével cserepenként és növényenként 300 mg nitrogénnel vették egyenértékűnek.
Kiegészítésként a növényeket a 3. héttől árasztásos öntözéssel tápoldattal is ellátták (Biovin 6-2-2). A palántákat a 30. héten ültették 12 cm-es cserepekbe. Közegként 50 százalék fehértőzeg, 30 százalék kókuszrost és 20 százalék zöld komposzt tartalmú, tápanyag nélküli, csökkentett tőzegtartalmú bio-szubsztrátot használtak. A közeg zöld komposzt része a nitrogént kielégítő mennyiségben tartalmazó növényekből állt.
A választás termete és felépítése miatt a Christhmas Glory fajtára esett. A visszacsípéstől a kihajtásig tartó időszakban a fűtési hőmérsékletet 18, a szellőztetésit 20 Celsius fokra állították. A továbbnevelés idejére ugyanezeket az értékeket 17 illetve 19 Celsius fokon tartották.
A 48. heti kiértékeléskor nem állapítottak meg különbséget az alkalmazott szerves trágyák és a készáru elérésnek időpontja között. Valamennyi növény jól elágazódó, stabil hajtásrendszerrel, nekrózis nélküli zöld lombbal rendelkezett. Volt olyan anyag, amiben a növekedés kicsit visszamaradt, másikban a fuzárium gombák magasabb jelenlétére figyeltek föl. A szaruliszt és (birka) gyapjúpellet keverékét tartalmazó közegben erős, egészséges gyökérzet, erőteljes növekedés mellett harmonikus növényfelépítés, szép brakteaképződés alakult ki.
A vizsgálatok azt is megállapították, hogy a nitrogén majdnem teljes mennyisége 2-3 héten belül felszabadul a vizsgált anyagokból. Ez a folyamatot tekintve gyorsnak számít, és ismerete azért fontos, mert az előre összeállított keverékekben meleg helyen történő tárolás esetén már a cserepezés előtt a teljes nitrogénmennyiség szabaddá válik. Csupán egyes trágyák, így a (birka) gyapjúpellet mutattak mintegy 7-14 nappal későbbi kibocsátást. Ugyanez az anyag szolgáltatta a legtöbb nitrogént.
Az ígéretesnek mutatkozó eredményeket további kísérletekkel szeretnék pontosítani, és a technológiát további kultúrákra kidolgozni.
