A magyarországi megbetegedés a betegség szokásos lefutását mutatta: a fejlődő növényeken ősszel még semmi nem látszott, majd a tavaszi növekedési szakaszban tűntek föl a foltokban hervadó növények. A repce gyökerén gubacsok alakultak ki. Ezeket a puha állományú daganatokat úgy lehet megkülönböztetni a repce gubacsormányos kártételétől, hogy felvágva a belsejük egynemű, nem lehet megtalálni bennük az ormányosbogár lárváját.
A káposzta plazmodiofórás gyökérgolyva azért veszélyes betegség Nyugat- és Észak-Európában, mert a talajban lévő kitartóképletei akár 20 évig is életképesek maradnak. A keresztesvirágúak családjába tartozó növényeken él meg, a világ 60 országában 300 gazdanövényen található meg.
A kórokozó (Plasmodiophora brassicae) spórái savanyú és nedves közegben fejlődnek a leggyorsabban, tehát 6,5 pH alatti, 60 százalékos víztelítettségnél nedvesebb talajban nagy a fertőzés veszélye. Legalább 12-16 C-fokos talajhőmérsékletre is szükség van a fertőzéshez, de melegben jobban érzi magát a kórokozó, 18-24 C-fok az optimális a számára. A kitartóspórákat gépekkel is szét lehet hurcolni, ezért ott, ahol már felbukkant a betegség, a gépek lemosására és fertőtlenítésére is nagy gondot kell fordítani.
A fertőzés ellen csak nagyon drága talajfertőtlenítéssel lehetne védekezni, ezért inkább a megelőzésre kell törekedni. Legalább 3-6 éves vetésforgót kell tartani a repcében, kizárva a többi rokon fajt (pl. mustár). Zalában megszokott a búza-repce vetésforgó, ez is táptalajt adhatott a megbetegedésnek.
Leginkább a talajműveléssel vehetjük elejét a fertőzésnek: meszezéssel tartsuk 7 pH körül a kémhatását és ügyeljünk arra, hogy ne alakuljon ki pangó víz a táblán.
Ahol megjelent a káposzta-gyökérgolyva, a legbiztosabb védekezést a rezisztens hibrid jelenti, ilyen a Rapool kínálatában a Mentor repcehibrid. Németországban már bevált, folyamatosan nő a részaránya a termesztésben. Termésmennyisége vetekszik a Avatoréval, kései vetésre alkalmas, magas olajtartalmú repce, kötöttebb talajra való.
Nagy-Britanniában 2016-ban született meg az a molekuláris biológiai teszt, amivel talajmintából lehet kimutatni a kórokozó jelenlété. A laboratórium arra hívja föl a figyelmet, hogy általában foltokban van jelen a kórokozó a területen, azért nagyon fontos a jó talajmintavétel.
