Ez derül ki a K&H fenntarthatósági indexéből.
A bankcsoport és az Agrárközgazdasági Intézet olyan digitális programot fejlesztett ki és tett ingyenesen elérhetővé, amely alapján bármelyik növénytermesztő kiszámíthatja, hogy mekkora a karbonlábnyoma.
A CO2 kalkulátorral az agrárvállalkozások tudatosságát és fenntartható működését szeretnék támogatni. Abban bíznak, hogy hozzájárul az általános szemléletváltáshoz, aminek lényege, hogy az egyre szigorúbb és általánosabb fenntarthatósági elvárások teljesítésében ne csak a kínos kötelezettséget, hanem a lehetőséget is felismerjék a gazdálkodók.
A kibocsátás-tudatosság, különösen a tényleges adatok ismerete ugyanis a nyereséges működést és az ESG jelentésekhez szükséges saját, illetve beszállítói információszolgáltatást is elősegítheti.
a továbbiakban pedig évről évre szélesedik az a vállalati kör, amelynek kötelező lesz az ESG (Environmental, Social, Governance) beszámolás.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat összesítése szerint hazánk széndioxid-kibocsátása 2021-ről 2022-re 7 százalékkal mérséklődött, ami az 1990-es bázisévhez képest 37 százalékos csökkenés – mondta Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletágának vezetője. Az ipar 18, a mezőgazdaság pedig 12 százalékkal csökkentette a környezetterhelését 2022-ben az előző évhez képest, tehát az irány jó, de vannak még hiányosságok.
Pedig a szakember szerint, aki a fenntarthatóság kérdésében komolyan gondolkodik, az eredménytermelő képességben is előre tud lépni. A növekedés motorja ugyanis a fenntarthatósági átállás lesz. A karbonlábnyom meghatározásának a költségek csökkentésében és a versenyképességben is egyre nagyobb szerepe van. Az EU-n belüli nagyvállalatok egy része máris elvárja a beszállítóitól.
A CO2-kalkulátor működése egyebek mellett a termesztett növénykultúrák, vetésterületek, terméshozamok, trágyahasználat, talajjavító eljárások és természetesen a felhasznált energia – üzemanyag, tüzelőanyagok, elektromos áram – adatain alapul. Ezekből számolja ki, hogy mennyi az adott gazdaság éves, azon belül hektárra vetített fajlagos széndioxid-kibocsátása, és mekkora mennyiségekkel járulnak ehhez hozzá az egyes tevékenységei.
A használata nem fog gondot okozni egy gyakorló növénytermesztőnek – mondta el dr. Goda Pál, a fejlesztő Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatója -, a modellszámítások pedig nemzetközi sztenderdek alapján történnek.
Kiemelte azt is, hogy az Európai Zöld Megállapodás nemcsak a mezőgazdasággal, hanem minden iparággal szemben komoly elvárásokat fektet le. Ezek azonban már a világ sok részén társadalmi és nem utolsó sorban fogyasztói elvárásként jelennek meg.
Ugyanakkor a kitűzött vállalások, így az ÜHG 2030-ig történő 30 százalékos csökkentése nem lesznek elérhetők a jelenlegi gyakorlatok mellett. Drasztikusan változtatniuk kell a gazdálkodóknak a működésükön, és a pénzintézetek az elsők között érzik ennek a nyomását.
Az MNB ajánlása alapján előnyben (tőkekövetelmény-kedvezményben) részesülhetnek a “zöld” ügyfeleik és ügyleteik.
A mezőgazdaság területén például zöld ügyfélnek számít, aki akg- vagy ökogazdálkodást folytat, Natura 2000-es területen gazdálkodik, ökológiai állattartással vagy gombatermesztéssel, méhészettel vagy ökológiai élelmiszerfeldolgozással foglalkozik.
Direkt zöld ügyletnek számítanak a Vidékfejlesztési Program keretében támogatott élőhelyfejlesztések, azaz nem termelő beruházások, valamint az energiahatékonyságot növelő beruházások és a talajkímélő gazdálkodással, mechanikai gyomirtással, valamint gyepgazdálkodással összefüggő eszközbeszerzések. Az indirekt zöld ügyletek közé sorolják a Mezőgazdaság digitális átállását szolgáló precíziós fejlesztéseket, mivel azok hozzájárulhatnak például az inputanyagfelhasználás csökkenéséhez.
A Nemzeti Leltárban elszámolt ÜHG-n belül a mezőgazdaság széndioxidot, metánt és dinitrogén-oxidot bocsát ki, amelyeket az egyszerűség kedvéért széndioxid-egyenértékre számolnak át.
Ezen belül is 56 százalékot tett ki a Mezőgazdasági termelés kibocsátása, amiből a növénytermesztés 56, az állattenyésztés pedig 44 százalékban vette ki a részét. Azért is választották az agrár CO2 kalkulátor első változatának alapjául a növénytermesztést (és nem az állattenyésztést), mivel a legnagyobb hatást ezen a területen lehet elérni a fenntarthatóbb gyakorlatokkal és a karbonlábnyom csökkentésével.
A K&H agrár CO2 kalkulátor ezen a linken elérhető.
