Európában is meghonosodott
Kínában, ahol a díszmadártartási kultúra több ezer éves hagyománnyal bír, az aranyfácán tartása emberemlékezet óta bevett gyakorlat. Japánba feltehetőleg a buddhista hittérítőkkel érkeztek az első idegenhonos díszmadarak, így az aranyfácán is. Angliába, kontinensünkön először, 1740-ben került néhány egyed, míg Magyarországra az 1800-as évek elején jutottak el először. Nálunk áruk igen magas volt, a főúri kastélyok kertjeiben a fácángyűjtemények elmaradhatatlan madarainak számítottak.
Idővel áruk olyannyira lecsökkent, hogy a vadászfácánéval immár megegyezett, így Európában több helyen is megpróbálkozhattak honosításával. Ezek a kísérletek legtöbbször sikertelenek voltak, mivel a kakas színpompás tollazata lényegesen kevesebb esélyt ad a ragadozók előli rejtőzködésre, mint a vadászfácánkakasé. Így napjainkra jellemzően legtöbbször csak terítékszínesítés végett telepítenek olykor-olykor a vadászterületekre néhány aranyfácánkakast, ami osztatlan sikert arat a nimródok körében. Ahol azonban távol tudják tartani a ragadozókat az aranyfácántól, ott az könnyen megél a természetben is, olyannyira, hogy például Nagy-Britanniában több ezres populációi is kialakultak.
Csak tágas kifutóban!
Madarunk Kína középső tartományaiban él, általában párban. A vadonban csak nagyon ritkán fordul elő, hogy egy kakas két tojóval is bír a szaporodási időszakban. Viszont fogságban legjobb, ha 2-3 tyúkot tartunk a kakassal, sőt egyes kakasok akár nyolc tojót is sikeresen termékenyítenek egy-egy tenyészidőszakban.
De nemcsak magatartásukban, hanem testméretükben is megváltoztak a fogságban tartott aranyfácánok. Míg az ember oltalmában a kakasok 575-710 grammosak, a tyúkok 480-610 gramm közöttiek, addig a vadonban élő példányok mintegy 15-20 százalékkal könnyebbek.
De attól, hogy ezek az állatok könnyen szaporodnak, nem igénytelenek: igazán szép aranyfácánokat csak tágas kifutóban tarthatunk, tenyészthetünk. Nincs annál szomorúbb látvány, mint mikor kis helyen tartott állatok farktollai letörnek, vagy a szűk férőhely miatt a csibék fejlődésben visszamaradnak.
Állathigiéniai okokból szintén sokkal jobb, ha tágas helyen tartjuk fácánjainkat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy így nem kell rendszeres talajcserét végeznünk röpdéikben.
Ügyeljünk arra is, hogy a drótháló ne legyen 2,5 centinél ritkább, mert a fácánokhoz beszálló apró vadmadarak komoly állategészségügyi kockázatot jelenthetnek. Fontos az is, hogy megfelelő ülőgallyakat helyezzünk el a férőhelyen, melyekre madaraink éjszakára felgallyaznak. Kényelmesen, nyugodtan csak úgy pihenhetik ki magukat, ha az ülőrúd vastagsága megfelelő.
Az aranyfácán általában áprilisban tojja 6-12 tojását. Ha ezeket elszedjük tőle, olykor második, sőt harmadik fészekaljat is rak. A tyúk gyakorta elkotlik, s a csibék 22-23 nap alatt kelnek ki.
Ma már az aranyfácánnak több színváltozata is ismeretes, így a sárga és a fekete is. Ez a csodálatos madár mégsem annyira közismert, mint megérdemelné – sokan csak az egyik leghíresebb szlovák sör (a Zlaty Bažant) címkéjéről ismerik, esetleg a paradicsomkonzerv dobozáról… Ne elégedjünk meg ennyivel!
