0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. április 4.

Csemegekukorica: kíméletes betakarítás

A csemegekukorica-csöveket héjlevelekkel együtt, taroló rendszerben takarítják be. A feladat kézi és gépi úton egyaránt megoldható, de mára a gépi módszerek váltak uralkodóvá.

Az alkalmazott technológiát és a hozzá tartozó gépeket különböző cégek gyártmányain mutatjuk be. Az Oxbo cég a csemegekukorica betakarítására gyárt traktorvontatású és önjáró gépeket is. A vontatott csőtörőgépeket az Oxbo CP 100 típusú egysoros gépen mutatjuk be (1. ábra, a).

A kukoricát gumiheveder-pár tereli a törőszerkezetre, ami a takarmánykukorica betakarításához hasonlóan törőlécekből és egymással szemben forgó törőhengerekből áll. A levált levélrészeket ventilátor juttatja ki a területre, a csöveket pedig a kihordószerkezet a csőtörőgép által vontatott pótkocsira.

Ebben az esetben a kukorica piaci előkészítése a beszállítás után a feldolgozóüzemben történik.

A vontatott csőtörőgépről a mellette szinkronvontatott pótkocsiba is érkezhetnek a csövek. Ebben az esetben nem kell a pótkocsit le- és felkapcsolni, így a teljesítmény növelhető.

A pótkocsira hajlékony falú vagy kartonkonténerek helyezhetők (1. ábra, b), amelyekben közvetlenül a piacra szállítható a kukorica, illetve kíméletesebben kezelhető a feldolgozóba való szállításkor. A nagyobb területen termesztett csemegekukoricát többsoros (4-16) önjáró gépekkel takarítják be. Ilyen például az Oxbo 3000 szériából a 2485 típus is, amelynél a sorok száma 4 és 8 között változhat, illetve a 2. ábrán látható 3530H, ötsoros csőtörő adapterrel szerelt változat.

Csőtörő szerkezete hasonló a takarmánykukorica-betakarító gépekéhez, a kukoricát terelőkúpok igazgatják a fülesláncpár közé. A törőlécek végén behúzóspirált alakítottak ki.

Csőleválasztó szerkezete törőléces kivitelű. A szárlehúzó hengerek bordásak, fordulatszámuk fokozat nélkül szabályozható a vezetőfülkéből vezérelt hidraulikus motorral. A törőlécek közötti távolság a szár és a cső vastagságának megfelelően a vezetőfülkéből szabályozható.

A törőszerkezet kíméletesen választja le a csöveket a szárakról, és gumilapátokkal ellátott szalag továbbítja azokat a gyűjtőcsigához.

A jobb-bal menetes gyűjtőcsiga középre szállítja a csöveket, ahonnan gumihevederes szállítószerkezet viszi a tisztítószerkezethez. A gépeken általában kétlépcsős ventilátoros a tisztítószerkezet, amely kiválasztja a csőtörés közben levált szárés csuhérészeket.

A szállítóheveder sebessége és a ventilátor fordulatszáma is a vezetőfülkéből szabályozható. A gumihevederes szállító folyamatosan és kíméletesen továbbítja a csöveket a ferde kihordóhoz. A kevesebb sort betakarító gépeknél a csövek a gép után kapcsolt pótkocsiba juthatnak, ez a módszer erőgép- és pótkocsitakarékos, a pótkocsik le- és fölkapcsolása azonban munkaés időigényes.

Kedvező megoldás, ha a betakarítógépet saját tartállyal szerelik föl, akkor a pótkocsik szinkronjáratására nincs szükség. A tartály billentésével a szállító pótkocsik tölthetők. A nagyteljesítményű, 12-16 soros betakarítógépeknél célszerű a pótkocsik szinkronvontatása, a nagy mennyiség miatt ugyanis gyakori lenne az áttöltés, ami csökkentené a betakarítási teljesítményt. Az önálló gyűjtőtartállyal szerelt betakarítógépeken a termény ürítéséhez a tartály emelve billenthető. A pótkocsi tartálya billentéskor hidraulikus munkahenger segítségével magasra emelhető, így alkalmas a szállítójárművek töltésére.

A képen az Oxbo 2430 típusú, négysoros csőtörő adapterrel szerelt gép látható (3. ábra).

Az áttöltés legtöbbször a tábla szélén történik, ami különösen rossz talajviszonyok esetén előnyös megoldás.

Speciális megoldásként a szállítószerkezet szinkronvontatása helyett a betakarítógéphez kapcsolt, billenő rakfelületű, hidrosztatikus hajtású pótkocsit is alkalmazhatnak. Több csőtörőgép párhuzamos üzemeltetésével (4. ábra) gyorsan megtölthetők a szállítójárművek és optimalizálható a kihasználásuk.

A frisspiacra szánt csemegekukorica csősérülésének mérséklésére új csőtörő adaptert fejlesztettek, amely a kézi törést utánozza és éppoly kíméletes is, fölépítése jelentősen eltér a hagyományos csőtörőétől (5. ábra, b).

A kukorica szárát forgó fogazott tárcsa vágja el (5. ábra, a), miközben gumiheveder-pár fogja meg és szállítja a csőtörő hengerek közé.

A gumiheveder- pár és a csőtörő hengerek egymáshoz viszonyított helyzete, valamint a csövek lágy rávezetése a csőtörő hengerekre utánozza a kézi törés mozdulatait és garantálja annak minőségét.

A hidraulikusan hajtott görgők egyenletesen és lágyan húzzák át a szárat és törik le a csöveket. A szár a gépből a talajra kerül, miközben a csöveket rekeszes szállítószalag juttatja a gép tartályába, illetve a szállítójárműre. A gépen hatásos tisztítóberendezés működik.

Mint az előbbiekben bemutattuk, az Oxbo gyár csemegekukorica- betakarító gépeit eltérő sorszámú csőtörő adapterrel forgalmazzák. Erőforrásuk 220-250 kW (300- 340 LE) teljesítményű motor, amelyek hidrosztatikus hajtásátvitelük révén még nehéz, sáros körülmények között is folyamatos betakarításra képesek.

Munkasebességük 4-7 km/h, teljesítményük óránként 40-60 tonna, áteresztőképességük másodpercenként 15-18 kilogramm.

A betakarítógépek által okozott összes veszteség általában nem haladja meg a 0,8 százalékot, ami jóval a megengedett 3 százalékos határérték alatt marad. A sérült vagy fosztott csövek mennyisége általában elhanyagolhatóan kicsi.

A csőtörőgépek nagy teljesítményükkel és kíméletes betakarításukkal jó színvonalon elégítik ki a csemegekukorica- feldolgozó cégek (konzervüzemek, hűtőházak) igényeit.

Az Oxbo gépek mellett természetesen egyéb berendezések is kaphatók. A hazánkban is üzemeltetett francia gyártmányú Bourgoin SMD 2000 típusú önjáró, hatsoros csemegekukorica-betakarító gép (6. ábra, a) és az amerikai gyártmányú Hagoth 9325 TS (6. ábra, b) felépítése és működésmódja hasonló a már ismertetett Oxbo gyártmányú gépekéhez.

Forrás: Kertészet és Szőlészet