Nyelvünk hossza átlagosan 10 centiméter, ám ennek csak kétharmadát látjuk. Rendkívül összetett szerv, melyet kis bimbók, azaz papillák százai borítanak. Ezek közül vannak olyanok, melyek az ízérzékelésért felelnek, míg mások lehetővé teszik, hogy állagot, dörzsölődést, zsírosságot, érintést érzékeljünk nyelvünk segítségével.

„Az említett a szenzoros funkciók elengedhetetlenek ahhoz, hogy átalakítsuk majd pedig továbbítsuk a szánkban lévő ételeket, italokat” -idézte a kutatást vezető Rayna Andreeva, az Edinburgh-i Egyetem PhD hallgatójának szavait cikkében a Guardian.

A különböző aspektusok érzékelése még az ételekkel kapcsolatos fizikai reakcióinkra is hatással lehet.

A papillák ízérzékeléssel kapcsolatos feladatkörét számtalanszor vizsgálták már a szakemberek, ám arról egyelőre jóval kevesebb információnk van, egyénenként milyen eltéréseket mutatnak méret, alak és mintázottság szempontjából.

Andreeva és kollégái kutatásuk során 3D-s képeket vizsgáltak emberi nyelvekről, ezáltal meglepő megfigyelésre tettek szert: ujjaink mellett nyelvünk is kizárólagos egyediséget mutat.

A kutatás során 15 személy nyelvéről készítettek mintát szilikonformák segítségével, melyek lenyomatot képeztek a papillák méreteiről, tulajdonságairól és elhelyezkedésükről. Ezután mesterséges intelligencia vezérelte számítógépek segítségével vizsgáltak papillák mikroszkopikus képeinek ezreit.

Az eredményeket a Scientific Reports folyóiratban publikálták. Arra jutottak,

A résztvevők közül pedig a papilla 48 százalékos pontossággal volt képes megmutatni, melyiküktől származik.

Bár ennek megerősítéséhez szükség lenne további, nagyobb létszámú csoportokkal történő vizsgálatra is, a tudósok arra a következtetésre jutottak, a papillák éppen olyan egyedi azonosítóink, mint ujjlenyomatunk.

Emellett személyre szabott élelmiszerek kifejlesztésében is a szakemberek segítségére lehet. „Képzeljük el, hogy a jövőben lehetőségünk lenne megalkotni ételeket olyan csoportok számára, melyek különleges igényekkel rendelkeznek, ezáltal pedig egyszerre biztosítanánk számukra a megfelelő tápanyagokat valamint az ízélményt. Például, ha megnézzük, milyen fizikai mechanizmusok játszódnak le, amikor különböző emberek csokoládét esznek, tudnánk mutatni olyan alternatívát, mely ugyanolyan ízélményt nyújt, ugyanolyan érzéssel tölti el őket, ám alacsonyabb zsírtartalommal bír” – mondta Riz Sakar, az egyetem professzora.