Egyik évről a másikra szinte egekbe szökött a gyökérzöldségek ára, 300 forintos sárgarépa és 1000 forintos petrezselyemgyökér köszön ránk a zöldséges pultokon. Ebben az évben sok okot nevezhetünk meg, amitől az árak megemelkedtek. Elsőként a szélsőséges időjárást említette a szakember. Későn lehetett csak megkezdeni a vetést, amit közvetlenül nagy meleg követett. Szokatlanul magas hőmérséklettel érkezett a március, s mire elindult a csírázás, a felső 2-3 centiméteres talajréteget kiszárította.
– hívta fel a figyelmet a szakember. Paszternákot 5,2 hektáron vetettek, amiből egy szál sem kelt ki. Korábban azt tartották, ha március közepéig nem kerül földbe, akkor le kell mondani róla. Hiába vetik „két henger közé”, azaz a vetőgép előtt és után is hengereznek, ha jön egy hirtelen lezúduló eső, a mezőhegyesi talaj felcserepesedik. Ha viszont február második feléig földbe kerül a mag, piacot lehet vele hódítani. Ezeknek a gyökérzöldségeknek alacsony a csírázási hőmérséklete, előbb kel mint a gyom.
Idén a szélsőséges időjárás mellett a legnagyobb problémát a munkaerő hiány okozta. Azok az emberek, akik még ismerték a mezőgazdaságot, „szerettek” a földön dolgozni, vagy megöregedtek, vagy nincsenek már közöttünk. A mai fiatalokban nincsen motiváció, nem lehet rájuk hosszabb távon alapozni. Ugyanez tapasztalható Romániában vagy a Vajdaságban. Pedig ma már a bérekre sem lehet panasz.
Sokan el is indultak a gépesítés útján, ám ezt csak azok tudják megtenni, akik több tíz hektáron termelnek gyökérzöldséget. Egy betakarító-zöldségfelszedő gép 20-30 millióba is kerülhet, ennek pedig meg kell keresni az árát.
Nem feledkezhetünk el az EKÁERT piacszabályozó szerepéről sem. A szegedi nagybani piacra beszállítók, vagy éppen a domaszéki, zákányszéki, makói gazdák arról panaszkodtak, hogy nem tudják felvenni a versenyt a lengyel zöldséggel. Lengyelországban akkora a termelői támogatás mértéke, hogy a szállítási távolság ellenére alacsonyan tudják tartani az árakat. Korábban egészen Szegedig leutaztatták a portékájukat, de sok magyar kereskedő is kijárt Krakkó környékére. Túlsúlyos kamionok, ellenőrizetlen áruval érkeztek hazánkba. Ez pedig leverte a magyar zöldségek árát.
„A románok – ha nem is közvetlenül, de – sok pasztrenákot vittek tőlem” – magyarázta a szakember, hogy ez a növény az ottani étkezési kultúra szerves része.
Az elmúlt évben ez az értékesítési csatorna megszűnt. Ez köszönhető annak, hogy náluk is megjelent az olcsó lengyel áru, mosva, ötkilós zsákokba kiszerelve. Az ár szinte a termelési költséget sem fedezi.
Ma már a románok is különböző szabályzókkal védik a termelőiket, s emellett az állandó hazai közúti ellenőrzésnek is visszatartó ereje van. Ennek is köszönhető, hogy a román kereskedők már ritka vendégek a magyar piacokon. Az így megmaradt árufelesleg viszont a hazai termelőknek szegte kedvét.
– hangsúlyozta Zsurzs László, hogy az intenzív kertészeti növényeknél elengedhetetlen a víz. Be kell avatkozni a kelésnél, ha nem sikerül, akkor heterogén lesz a növényállomány, ami költségnövelő hatású.
Miközben korábban vitte a magyar termést a román, közben jött a lengyel áru. Igaz, hogy a román export egy része megmaradt, de megszűnt a lengyel beszállítás. Ráadásul sok termelő abbahagyta, vagy csökkentette a termelését. „Három hónapon keresztül takarítottuk be a paszternákot, felért egy vajúdással”- jelezte a gazda, hogy az áruházak pultjain ezer forintért mérték, miközben tőlük ötven forintért vitték, s még örülnie is kellett. Ráadásul válogattak a kereskedők, terítve volt a föld a méreten kívüli paszternákkal.
Tavaly tavasszal a budapesti nagybani piacra mosatlan sárgarépa érkezett 30 forintos áron. Ezzel a magyar nem tudott versenyezni, s a gazdák elvesztették a kedvüket. A szakember szerint az idei árak nem tükrözik a valóságot, reményei szerint ezek az elkövetkező években normalizálódni fognak. Míg sárgarépánál egy-kétszáz forintos évről-évre az eltérés, petrezselyemnél, paszternáknál megesik, hogy száz forintért sem kell, majd pedig három-négyszeres összegért kínálják.
– magyarázta, hogy Makó környékén a földeket a vetésforgó miatt sokan bérlik, ahol bizonyos időpontra fel kell szabadítani a területet. A bérlőt szorítja a határidő, s kialakul a relatív dömping, de tároló nélkül később hiány jelentkezik a piacon.
„A paszternék kiválóan tárolható télen is a földben” – jegyezte meg, hogy mínusz 10 foknál siralmas látványt nyújt a tábla, de a gyökér lefelé húzódik, s ha jön a meleg, előbújik. Viszont oda kell figyelni a rágcsáló gyérítésre, mert könnyen csak rágott gyökeret szed fel tavasszal a gazda. A petrezselyem és a sárgarépa esetében a talajban történő tárolás nagy rizikóval jár.
A 90-es években a petrezselyemgyökeret is megvette a feldolgozóipar, s a kifizetett 50 forintos árra lehetett alapozni. „A másodvetés talált pénz”- jegyezte meg a szakember, hogy abban az időben több szárítóüzem is működött a körzetben.
