A kutatás-fejlesztés különböző szakaszain dolgozók – mérnökök, tudósok – csak együtt lehetnek eredményesek. Amíg a felfedező kutatásoknál sokszor még a helyes kérdésfeltevés is évekbe telik, az alkalmazott kutatásokban résztvevők ennél sokkal rövidebb határidőkkel dolgoznak, a két szakasz azonban egymásra épül.
Így építhetik tudományosan megalapozott tényekre a társadalom és gazdaság jövőjét megalapozó döntéseiket, hangsúlyozta a Magyar Tudomány Ünnepének megnyitóján Lovász László, az MTA dísztermében.
Az MTA elnöke szerint a Magyar Tudományos Akadémiának kötelessége, hogy tudományos adatok, vizsgálatok nyújtásával segítse a mindenkori politikai döntéshozást a társadalom egészét átszövő fontos kérdésekben, mint az oktatás, az egészségügy vagy a környezetvédelem. Az is a tudomány alapvető etikai normái közé tartozik, hogy olyan kérdésekben, amelyekben nincs kiforrott tudományos álláspont, vagy egymással szemben álló, tudományosan egyformán megalapozott nézetek léteznek, ezt a tényt kell a döntéshozók tudomására hozni. Az elmúlt években ezt tették, és a jövőben is ezt fogják tenni, hangsúlyozta Lovász László.
A döntéshozókon kívül az MTA-nak a társadalmat is tájékoztatni kell arról, hogy hol tart a tudomány, csak így töltheti be az Akadémia a nemzet tanácsadója szerepét, ami alapítása óta vezérli, és amit az Alaptörvény is megfogalmaz.
Lovász László emlékeztetett arra is, hogy a tudósok felelőssége, hogy a felfedezéseknek ne csak az előnyeit hangsúlyozzák, hanem a bennük lévő veszélyeket is föltárják. A tudomány művelésének pedig az önálló, szabad munka az alapja, nem csupán az egyes kutatók esetében, hanem az Akadémia kutatóhálózatának egészében és az egyetemeken is. Kutatás csak úgy folyhat, ha annak az önállósága és a szabadsága biztosított.
A Magyar Tudomány Ünnepe a Magyar tudományos Akadémia születésnapja is egyben, mely majd 200 éve látja el a nemzetet szolgáló, egyre bővülő feladatát. A november 5-én Határtalan tudomány mottóval kezdődött rendezvénysorozat célja, hogy a tudomány legújabb eredményeit, perspektíváit, kérdésfeltevéseit bemutassa a tudomány iránt érdeklődő nagyközönségnek is. Az előadások izgalmas szellemi utazást kínálnak ország határokon, a tudományok közötti határokon és gondolkodásunk berögződött határain keresztül is, fogalmazott az elnök. A több száz rendezvény közt 30 programmal vesznek részt a határon túli magyar tudományos közösségek. (A részletes program olvasható az MTA honlapján: mta.hu/tudomanyunnep.)
A tudomány nem csak a kutatóknak kínál korlátok és határok nélküli világot, az érdeklődőknek is a felfedezés élményét és a világ megértésének lehetőségét kínálják az MTA programjain, mondta Barnabás Beáta. Az MTA főtitkár-helyettese szerint nagy felelősség a tudományos eredmények bemutatása. A tudomány művelőinek a szigorú, tényeken alapuló eredményközlésre kell törekedniük, hogy a befogadó minél objektívebben férhessen hozzá az ismeretekhez.
A Magyar Tudomány Ünnepének megnyitóján díjátadásokra is sor került. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként Eötvös József-koszorúval tüntette ki többek közt Herodek Sándort, a biológiai tudományok doktorát, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet nyugalmazott igazgatóját, a „Balaton megmentőjét” a Balaton algáinak foszforanyagcseréjéről készített kutatási eredményei alapján kidolgozott védekezési stratégiáért és annak végrehajtásában játszott kiemelkedő szerepéért, amelynek köszönhetően megszűnt a tó elalgásodásának veszélye.
A Magyar Tudományos Akadémia Jermy Tibor akadémikus végakarata szerint, a Biológiai Tudományok Osztályának kezdeményezésére 2017-ben Jermy Tibor-díjat alapított. A díj olyan fiatal, tehetséges biológus egyetemi hallgatók és kutatók számára ítélhető oda, akik elsősorban az elméleti és alkalmazott zoológia területén dolgoznak. Jermy Tibor-díjat idén hárman vehették át. Koczor Sándor, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Alkalmazott Kémiai Ökológiai Osztályának tudományos főmunkatársa olyan kiemelkedő gazdasági jelentőségű munkáiért, mint a parlagfű szipókásainak feltárása, az idegenhonos kártevő amerikai szőlőkabóca első hazai kimutatása, továbbá a kémiai ökológia terén végzett kutatásaiért, amelyek során több fontos rovarkártevő feromonalapú csalogatócsapdájának kidolgozásában vett részt. Németh Tamás, a Magyar Természettudományi Múzeum segédmuzeológusa, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának első éves MSc-hallgatója a szaproxilofág fajok adatainak gyűjtéséért, több új faj felfedezéséért, a múzeum bogárgyűjteményének digitalizálásában játszott meghatározó szerepéért, faunisztikai feltárómunkáiért, valamint olyan ritka fajok elterjedésének pontos körvonalazásáért, mint a kék pattanó. Szivák Ildikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa, rovartani és elméleti ökológiai kutatásaiért, a klíma, a geológiai faktorok, illetve a biogeográfiai folyamatok a C. rugulosa fajkomplex speciációs folyamataira való hatásának vizsgálatáért, tagjai taxonómiai leszármazási vonalainak molekuláris módszerekkel való tisztázásáért, valamint az egyes mikroendemizmusok elterjedési területeinek bemutatásáért.
A Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályainak képviselőiből és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjbizottságának tagjaiból álló kuratórium az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott és a nemzetközi megméretés próbáját is kiálló kutatási eredményeket létrehozó alkotók megbecsülésére, tevékenységük társadalmi elismerésére alapított Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjat. Az elismerést idén többet közt Bősze Zsuzsanna, az MTA doktora vehette át, antitesteket hatékonyan termelő, genetikailag módosított nyulak létrehozásáért, amelyek képesek azon kórokozók ellen is ellenanyagot termelni, amelyeknél az eddigi eljárások kudarcot vallottak. Ezeket az ellenanyagokat megfelelő módosítást követően a gyógyításban és a diagnosztikában is fel lehet használni.
