Először nézzük, mi jellemzi a hazánktól 5,5-szer nagyobb ország méhészetét. Spanyolországban kétszer annyi méhcsalád van, mint hazánkban, azaz 2,4 millió, azaz a méhsűrűség sokkal alacsonyabb. A méhészekre jutó méhcsaládszám viszont magasabb, mindössze 5000 professzionális (150 méhcsaládtól többet tartó méhészeket hívjuk így) méhész tulajdonában van kb. 1,6 milliós család.
Az Európai Unió legnagyobb méztermelője, 30 ezer tonna méz terem évente, de ez is kevés a hazai igények kielégítésére, hiszen a belső mézfogyasztás nagyjából megegyezik a hazaival, így a 45 milliós ország 5-10 ezer tonna „mézhiányban” szenved.
Ettől azonban sokkal többet importálnak, Spanyolország az egyik legnagyobb mézimportőr az EU-ban, igaz, kikötői lévén csak „papíron”, hiszen sok ezer tonna import mézet csak itt érkeztetnek, és egyből elhagyja az országot.
Mézfajtáik Három keretméret terjedt el: a Langstroth, a Dadant és a Layens. Utóbbi a legnépszerűbb, hiszen az ország méhállományának felét tartják a 33 cm széles és 41 cm magas méretű kereteken. Georges de Layens francia méhész az 1800-as évek második felében fejlesztette ki ezt az általában 12-16 keretes fekvő kaptárt, amely többek között azért vált népszerűvé, mert tökéletes a vándorlásra. Magas keretméretei miatt jól telelnek benne a családok és remekül fejlődnek tavasszal.
Az anyát általában szabadon hagyják petézni, a mindenkori hordás korlátozza be a fészket. Nincs semmilyen különleges tavaszi vagy főhordás előtti időigényes technológia, ezért is alakulhattak ki a nagyobb, több ezer családos méhészetek.
Mivel ezek a méhesek vándorolnak, folyamatos hordásban vannak a méhek, nincs tipikus főhordás (mint nálunk az akác), folyamatosan erős családokra van szükség. Az évközi méhészeti technológia végtelenül egyszerű: a szélső mézes kereteket kézi sepréssel elszedik, helyettük a fészek közepébe tesznek üres kereteket. Folyamatosan széthúzzák a fészket, melynek szélső lépei elmézesednek. A képen láthatók a fő méhlegelők mézei, balról jobbra: erdeiméz (mézharmat, főleg mediterrán tölgyről), gesztenyeméz, kakukkfűméz, levendulaméz, narancsméz és rozmaringméz.
Hosszú a szezon
Az általam meglátogatott méhészet éppen levendulán volt, a hordás ellenére rendkívül vadak voltak a méhek. Nem értettem, hogy a nyári hőségben miért adtak rám – már a faluban – bőrcsizmát, az afrikanizált méheknél használt vastag, szellőzős méhészruhát, alkart is takaró kesztyűt. A méhész elmondta, hogy
mindig ilyen vadak a mienktől kisebb méretű, szinte fekete színű méhei. A vadságból adódóan nem ültek a lépen a méhek, rohangáltak össze-vissza a kaptárban.
Nem bírtam ki és megkérdeztem, hogy minden méhész méhe ilyen vad, vagy csak én fogtam ki? „Igyekszünk ilyen támadót tartani, mert így kevesebb gondunk van az atkával. Nem tűri meg magán, ami nekünk azért jó, mert így el tudjuk húzni a vegyszeres kezelést egészen őszig. Hosszú a szezonunk, már március végén vándorlunk az első méhlegelőre és egészen augusztus végéig hordásban vagyunk.”
Vendéglátómnál, a szövetkezetben is érdekes tapasztalatokat szereztem, amiről távirati stílusban írok. Éppen megérkezett egy, mint kiderült 3. generációs méhész a teherautónyi mézével. Megjegyzem, a hordóin semmilyen jelölés nem volt, de a szövetkezet azonnal ráragasztott egy vonalkódos azonosítót. Kérdésemre, hogy neki vagy nagyapjának volt-e kedvezőbb helyzete a méhészkedés tekintetében, ezt válaszolta:
Kissé meglepődtem a válaszon, egy ideig nem is értettem a helyzetet, hiszen minden uniós méhészt „megöl” az olcsó import.
Kínai mézet importálnak
Mint kiderült, a spanyol méhészek többsége szövetkezetekbe tömörült. 200-400 méhész alkot egy szövetkezetet, ami nem csak a tagok mézét értékesíti, hanem egyéb mézkereskedelmet is folytat. Így például kínai mézet importálnak! Kérdésemre, hogy mi ennek az oka, a következő választ kaptam:
„A tagok érdekében! Az igazi haszon a kínai mézen van, másfél euróért itt van a csarnokunkban a méz, és vannak vevők, akik olcsó mézet szeretnének. Nem ragaszkodnak a 3-4-szer drágább spanyol mézhez, sőt ahhoz sem, hogy amit kapnak, lehet, hogy nem is méz. De vannak, akik kérik, hogy bizonyos százalék olcsó mézzel tegyük »versenyképesebbé« a spanyolt, így jobban eladható. Persze ezt a címkén is feltüntetik, »EU- és nem EU mézek keveréke « felirattal.
Egyre kevesebb az olyan vevő, aki a drága spanyol mézet szeretné megvenni. A szövetkezetünknek alkalmazkodnia kell a kor igényeihez és ezzel a legális mézkereskedelemmel a tagjaink is jól járnak, hiszen az ebből származó haszon náluk marad.
Negyedévente kapnak előleget a beszállított mézükért, évente számolunk el egyszer, amikor is a kínai méz importjából keletkező haszon a spanyol méhészek megélhetését is szolgálja.”
Tisztában vannak-e, hogy ezzel az uniós méhészek „sírját ássák”?! – szerettem volna megkérdezni, de nem tettem, mert vendég voltam, nem illik ilyent kérdezni. De így már megértettem a spanyol 3. generációs méhészt, miért él jobban, könnyebben, mint nagyapja. De vajon lesz-e a fiából 4. generációs méhész, ha így folytatódik minden tovább. 2017-ben a szövetkezet több mint 1000 tonna mézet importált Kínából.
