A kifejlett darazsak azonban különböző forrásokból (virágnektárból, növényi nedvekből, mézharmatból és gyümölcsökből) nyert szénhidrátokkal is táplálkoznak, amivel további károkat okoznak. Dél-Európából már érkeztek erre figyelmeztető jelentések.

A témában megjelent első tudományos közlemény (Nave et al., 2024) a spanyolországi és portugáliai gyümölcstermesztésben okozott darázskárokról számol be. Az Ibériai-félsziget változatos és összetett mezőgazdasági területei és gyümölcsös kultúrái rendkívül vonzóak az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) megtelepedése szempontjából.

Portugáliában körülbelül 700 ezer hektáron folyik gyümölcstermesztés, a friss és szárított gyümölcsök jelenleg több mint 126 ezer tonnás termelést tesznek ki, növekvő tendenciával. Spanyolország az Európai Unió egyik fő gyümölcstermelője, az unió teljes gyümölcstermelésének közel 33 százalékát képviseli, 2022-ben pedig a világ harmadik legnagyobb bortermelője volt, az Európai Unió bortermelésének 80 százalékát adta.

A galiciai válaszadóknak 83 százaléka, míg portugál kollégáiknak 25 százaléka jelzett ilyen károkat – különösen a szőlő, de a körte, alma, füge, szilva, őszibarack, áfonya és szeder esetében is (1. kép). A bejelentett kár mértéke eltérő volt. A galiciai szakemberek legalább 12 százaléka számolt be olyan esetekről, amikor a gyümölcsök több mint háromnegyed része (!) sérült a darazsak miatt. Ráadásul a károsodott gyümölcsök további kártevőket vonzanak magukhoz. Ezenkívül a tanulmány szerint a lódarázs nyáron veszélyt jelentett a szőlőültetvények látogatóira (borturizmus) és a szüretelőkre nézve is.