Egy Fusarium faj egyszerűen az eldobált banánhéj közvetítésével kerülhetett a hazai talajba. Vizsgálják az importból hazánkba kerülő mikroszkopikus gombákat.
Fotó: Erasmus Kamugisha/Wikimedia Commons
Dr. Magyar Donát a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti központ aerobiológusa a közelmúltban a Zuglói Kertbrátkör rendezvényén tartott egy nagyon érdekes és elgondolkodtató előadást. A globális megatrendek olyan lassú folyamatok, amelyek kezdetben alig észrevehetők, később azonban hosszú távú globális hatásokat okoznak. Néhányuk jelentős hatással van hazánk mikroszkopikus gombavilágára. Ilyen a felgyorsuló technológiai változás. Az új technológiák gyökeresen megváltoztatják a világot. Ezek – bár lehetőséget teremtenek az emberiség okozta környezeti hatások csökkentésére és az erőforrás-biztonság növelésére – ám kockázatokkal és bizonytalansággal is járnak.
Érdekes adatok…
Fotó: Pixabay
A mérések szerint gombával fertőzött a déligyümölcsök 62,5 százaléka a fűszereknek pedig a fele. Banán esetében a vizsgált 11 db minta 55 százaléka volt penészgombával fertőzött, 45 százalékán pedig valamilyen Fusarium faj volt megtalálható. A banán azért érdemel külön figyelmet , mert a legnagyobb mennyiségben exportált gyümölcs a világon, az éves 20 millió tonna össztermés 15 százalékát exportálják, s ezzel jelentős mértékben hozzájárul egyes Fusarium-fajok terjedéséhez. Banán nagyobb mennyiségben Közép- és Dél-Amerikából (Equador, Costa Rica, Kolumbia, Guatemala) kisebb mennyiségben Afrikából (Elefántcsontpart) is kerül e gyümölcsből Európába. Ezért megjelentek már a Fusarium musae fertőzések, nem banántermelő országokban is. Ez a kórokozó, mint latin neve is jelzi, kifejezetten a banánra specializálódott – eddig.
Ez a Fusarium faj egyszerűen az eldobált banánhéjakról kerülhetett a hazai talajba, de ananászra jellemző fuzáriumok is jelen vannak hazánkban.
Lépni kellene
Fontos lenne a fogyasztói tudatosság növelése és az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentése. Például a lakosság tájékoztatás a déligyümölcs hulladékok helyes elhelyezéséről. A déligyümölcs hulladékot ne dobják el a természetben, hanem helyezzék a kijelölt hulladéktárolókba. Az is fontos lenne, hogy déligyümölcsök érintése, hámozása után mossunk kezet, illetve ne nyúljunk a szemükbe.
A kockázatok csökkenthetők lennének a kereskedelemben a hazai termékek részarányának növelésével is.
De a központosított átcsomagolás is egy jó módszer lenne a helyzet javítására. Az Európai Unióba történő beléptetés után kisebb kiszerelésű termékek átcsomagolása (fertőtlenítéssel egybe kötve) a beléptetési ponton. Mert jelenleg ami egyszer beért az Unióba, az onnan szabadon utazhat már bárhová a tagországok közt.
