Spanyolországot októberben özönvízszerű esőzések sújtották, viszont az ország a korábbi években a szélsőséges szárazság miatt került a címlapokra. A két jelenség azonban összefügg és valószínűleg fokozódni fog.
A spanyol nemzeti meteorológiai ügynökség szerint Spanyolországban évente mintegy 1500 négyzetkilométernyi új sivatag keletkezik, ami az ország déli részét érinti a leginkább. A talaj megkeményedett, fehér vagy szürke és nem áteresztőképes a víz számára. Ha nagy eső esik, az a felszínen elfolyik.
Fotó: Pixabay
Az éghajlatváltozás okozta növekvő szárazság mellett az elsivatagosodás valószínűleg az intenzív mezőgazdasággal is összefügg. A talaj a szó szoros értelmében elfogy az élelmiszertermelés érdekében. A gépek és a növényvédelem használata miatt a talaj szennyezetté és tömörré válik, a talajban lévő mikroorganizmusok eltűnnek, a földek terméketlenekké válnak, és ezért gyakran elhagyják őket.
A szakértők a közvetlen következményeket a valenciai régióhoz hasonló áradásokban, illetve középtávon terméskiesésekben látják. Egyes tudósok feltételezik, hogy 2045-re már csak feleannyi gabonát lehet betakarítani Spanyolországban, mint ma.
Ennek ellensúlyozására az egyik megközelítés a regeneratív mezőgazdaság, amelynek a lényege a talaj újjáélesztése a kémiai növényvédelem mellőzésével.
A talajt ritkábban szántják és a humuszréteget célzott ültetéssel regenerálják. Ennek eredményeképpen több nedvességet tud tárolni és a víz jobban el tud szivárogni, amikor esik az eső.
Fotó: Pixabay
Ez azonban évekig tart, miközben az érintett gazdáknak jelentős bevételkieséssel kell megküzdeniük. Spanyolországnak egyébként nincs saját támogatási programja az elsivatagosodás következményeire.
Bár léteznek finanszírozási lehetőségek a biológiai sokféleség vagy az erdők újraerdősítésének előmozdítására, az elsivatagosodást a jelentések szerint az európai politikusok még nem ismerték el konkrét fenyegetésként.
És ezt nemcsak az érintett gazdák, hanem számos tudós is kritizálja.
Miként tudta megőrizni egy évszázadon át a lap népszerűségét? A magyarázat a történetében van. A történet pedig a valósághoz való folyamatos alakulásról szól. A lap elődjét 1903-ban alapították Baromfitenyésztés címen.
A Magyar Mezőgazdaság a hazai lappiacon az egyetlen, hetente megjelenő, az agrárgazdaság egészét átfogó szaklap. Létjogosultságát csaknem 78 éves múltja és az bizonyítja, hogy példányszámának közel 80 százaléka előfizetés útján jut el az olvasókhoz.
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
