A kevesebb lehet több is, avagy hogyan javítsuk az üszők reprodukciós teljesítményét
Az ország számos tehenészetében – lehetőleg genomelemzés után – a kisebb genetikai értékkel rendelkező egyedeket hústípusú bikák spermájával termékenyítik. Ennek gazdasági előnyei mellett viszont tény, hogy így kevesebb fiatal tisztavérű holstein-fríz üsző fog rendelkezésre állni az állomány pótlására. A protokoll alkalmazásával gyorsíthatjuk legértékesebb állományhányadunk genetikai előrehaladását, azonban ügyelnünk kell arra, hogy a vemhesülési ráta a helyén legyen. Még fontosabbá válik az üszők mihamarabbi felkészítése és időben termékenyítése.
Az elsődleges szempont, amire nagy figyelmet kell fordítani, a fiatal állatok áramlása a nevelőfázisból a termékenyítési fázisba. Ehhez naprakésznek kell lenni az állatok fejlődését illetően: legalább havonta ellenőrizzük súlygyarapodásukat, hogy amikor az állat elérte a megfelelő fizikai és szaporodásbiológiai érettséget, megkezdődhessen a tenyésztésbe vétel.
Az ezt követő lépésben hangsúlyos a már termékenyített állatok rendszeres, protokoll szerinti vemhességvizsgálata. A gyakorlatban az az ideális felállás, ha a termékenyített üsző 28 napon belül a vemhesek közé sorolható át. Más esetben meg kell keresni adott állatnál a termékenyülést érintő probléma forrását.
Ha szükséges, végezzünk ivarzás-szinkronizációt prosztaglandin hormonkészítmények segítségével. A cél, hogy a tenyésztésbe vételre várók közé kerülve mielőbb jelentkezzen az ivarzás, ezzel az inszeminálások időzítése kézben tartható és hatékonysága jobbá válik. Másrészt azonban ez nehéz kérdés, ugyanis a hormonhasználat csökkentésére irányuló szabályozások előbb vagy utóbb ezt a szegmenst is érinteni fogják. Célszerű lesz a hagyományos ivarzás-megfigyelés mellett új technológiákat alkalmazni már az üszők esetében is. Több partnerünk a termékenyítés előtt álló üszőkben is használja a CowManager füljelzőt, mely nagyban megkönnyíti a fiatal ivarzó állatok megtalálását.
Az ismertetett háromlépcsős programmal proaktívan léphetünk fel annak érdekében, hogy a szükséges üszőutánpótlás tervezhető módon rendelkezésre álljon!
Ivarzás-megfigyelés – a hagyományos módszertől a mesterséges intelligenciáig
Kutatások azt bizonyítják, hogy 120 laktációban töltött nap után minden elszalasztott ivarzás 60-80 euró veszteséget jelent. Ez a veszteség sokszor láthatatlan, viszont nagyobb utánajárás után egy igen jól látható számot eredményezhet a telepeknek. A termelési intenzitás növekedésével és a folyamatos klímaváltozással az ivarzó állatok megtalálása egyre nehezebb feladat. A hagyományos emberi erőt igénylő megfigyelési eljárásokat egyre szélesebb körben felváltó technikai eszközök kínálata az idő előrehaladtával nagyobb és nagyobb lesz. A technika fejlődésével az első pontos ivarzásdetektáló eszközök az állatok nyakába vagy lábára helyezhető transzponderek voltak. Időközben több cég, köztük a Holstein Genetika Kft. partnere, a CowManager nevű holland cég is sikeresen fejlesztett ki fülbe helyezhető jelzőberendezéseket. Ma ezek a füljelzők számítanak a legmodernebb megoldásnak.
A CowManager által kínált füljelző azért különleges, mert nemcsak az állat aktivitásának növekedését, hanem a testhőmérséklet változását is alapul veszi az ivarzásdetektálás során. Ezáltal sokkal pontosabbá válik az ivarzók megtalálása, valamint az úgynevezett „csendes ivarzás” is észlelhető. Az ivarzásjelzés modul mellett a takarmányozásról és az egészségi állapotról is nagyon hasznos információkat kaphatunk.
A CowManager által egy „harmadik szemet” kapunk, mely folyamatosan figyeli az állományunkat. Értékelhetjük a döntéseink okozta változások eredményét, átfogó képet kaphatunk állataink mindennapi életéről.
A manapság egyre inkább tért hódító mesterséges intelligencia egy nap majd ezen a területen is segíthet. Az adatfeldolgozásban és kiértékelésben rejlik a legnagyobb potenciál. Nagy feldolgozó-kapacitásának köszönhetően az adatelemzéseket és értékeléseket követően akár protokollokat is javasolhat, vagy az adatokból előrejelzéseket is készíthetünk. Különösen fontossá válhat ez a nagy létszámú állományok esetében, hiszen azok különös előnye a rendkívül tömeges adatbázis.
(x)
