A borsóka (Senecio rowleyanus) Dél-Afrika száraz, sziklás területein él. Az akár 80-100 cm- t is elérő, csüngő, kúszó, füzérszerű hajtásain sűrűn sorakozó, borsószem szerű, gömbölyű, zöld színű leveleivel díszít.
Ha biztosítjuk számára a hűvösebb téli pihenőt és megfelelő mennyiségű fényt, akkor tavasszal vagy nyár elején számíthatunk fészekvirágzatai megjelenésére, bár elsősorban levélzete miatt tartjuk. Az apró fehér, pamacsokra hasonlító, nem túl látványos virágok kellemes, édeskés, fahéjra emlékeztető illatot árasztanak.
Enyhén mérgező növény, leveleinek és nedvének elfogyasztása hányingert, hányást és hasmenést okozhat, és bőrirritációt válthat ki. A lakásban úgy helyezzük el, hogy gyerekek és háziállatok ne férjenek hozzá!
A borsóka környezeti igényei, gondozása
Meleg- és fényigényes növény, de a tűző napot kerülni kell, mert leveleit megégetheti. Tegyük a lakás világos, szórt fényű részére. Ha nem kap elegendő fényt, szárai megnyúlhatnak, a levelek ritkásabbak lesznek.
Hosszúkás levelű változatával is találkozhatunk. (Fotó: Pixabay)Bár eredeti élőhelyén a talajon kúszik, a lakásban legjobb, ha felfüggesztve, vagy magas kaspóban tartjuk, mert így érvényesülnek a cserép szélén gyöngyfüggönyként leomló hosszú hajtásai. Ha a növény csak egyetlen forrásból kap fényt, az egyenletes növekedést úgy érhetjük el, hogy tartóját havonta forgatjuk. Mozgatásánál vigyázzunk, mert a levelek könnyen leperegnek.
Bár módosult leveleinek köszönhetően, jól tűri a szárazságot, tavasztól őszig locsoljuk rendszeresen, két öntözés között hagyjuk a földje tetejét kiszáradni. Fontos a mértékletesség, mivel pozsgás növény, jobban viseli a szárazságot, mint a túlöntözést. Telente tartsuk szinte teljesen szárazon a földjét.
Tavasszal és nyáron, az aktív növekedési időszakban havonta egyszer támogathatjuk a fejlődését kaktuszoknak és pozsgásoknak készült tápoldattal.
Átültetni csak akkor szükséges, ha már kinőtte a cserepét, várhatóan 2-3 évente. Az átültetésre tavasszal kerítsünk sort, válasszunk számára pozsgások, kaktuszok számára ajánlott, kavicsos, laza, jó vízáteresztő képességű földkeveréket.
Viszonylag ellenálló a betegségekkel és kártevőkkel szemben, de időnként előfordulhatnak problémák: gyökérrothadás túlöntözés következtében, gombás fertőzések magas páratartalom és rossz légáramlás esetén. Ritkán pajzstetvek és levéltetvek is felbukkanhatnak.
Szaporítása
Könnyen szaporítható dugványozással. Tavasszal vágjunk le 10-15 cm hosszú szárdarabokat, távolítsunk el néhány alsó levelet, és helyezzük nedves talajba, a szár megkopaszított végével. Gyorsan gyökeret ereszt, és hamarosan új hajtások jelennek meg.
