A 2025-ös World Pork Expo rendezvény Des Moinesban nemcsak a világ egyik legnagyobb sertésipari eseménye volt, hanem egyfajta iránytű is, amely megmutatta, merre tart a globális sertéshús-termelés. A kiállításon részt vevő amerikai szakemberek szerint a 2023-as történelmi mélypont után ugyan újra van remény, de a vámok, az állategészségügyi kockázatok, a munkavállalói nehézségek és a belső szabályozási konfliktusok továbbra is komoly kihívást jelentenek. A magyar sertéstartók számára is fontos tanulság, hogy
Kereskedelmi káosz és politika
Bryan Humphreys, az amerikai Országos Sertéstartók Tanácsának (NPPC) vezérigazgatója szerint a kongresszusi költségvetési egyeztetési csomag több kulcsfontosságú elemet is tartalmazott, amelyek elősegítik az ágazat stabilizálását: ilyen például az állategészségügyi védekezés megerősítése, az exportfejlesztési források biztosítása és a mezőgazdasági adókedvezmények meghosszabbítása.
Ugyanakkor több, a sertéstartók számára kritikus kérdés – köztük a kaliforniai Proposition 12 ügyének országos szintű rendezése – nem került bele a törvénycsomagba.
A Proposition 12 Kalifornia állam egy 2018-ban elfogadott választói kezdeményezés, amely új minimum elhelyezési követelményeket vezet be bizonyos haszonállatok – például kocák, brojlercsirkék és borjúk – számára, továbbá tiltja azokból az állatokból származó sertés-, tojás- és borjúhústermékek forgalmazását Kaliforniában, ha az állatok nem megfelelő tartási körülmények között.
A szabályozás nem csupán Kaliforniára érvényes: Kalifornia bármely forrásból származó, állatok jogszerű tartásához köthető előírásokat beemel, és betilt minden olyan sertéshúst a piacon, amely nem felel meg ezeknek a normáknak – még ha az állat másik államból, vagy Mexikóból, Kanadából, világszerte érkezik is.
Ez az oka annak, hogy Brian Humphreys (NPPC) kiemelte: a Prop 12 megkerülhetetlen országos kereskedelmi és szabályozási hatással bír, és az amerikai kongresszus beavatkozását követeli az egységes országos szabályozás érdekében – mert a helyi kaliforniai előírások országosan is érvényesülnek.
Az állategészségügy és a genetikai áttörések jövője
A rendezvényen sok szó esett az állategészségügyi kihívásokról is. Kevin Stuckey, az ohiói Cooper Farms kocatelep-vezetője hangsúlyozta, hogy a PRRS és a PED (járványos hasmenés) vírusok továbbra is komoly veszélyt jelentenek az Egyesült Államokban, és a madárinfluenza tanulságait a sertéságazatnak is le kell vonnia.
Ugyanakkor reményt keltő, hogy már előrehaladott szakaszban van a PRRS-rezisztens sertésgenetika fejlesztése. Stuckey szerint ez nem csupán egy új korszak nyitánya, hanem „életminőség-változtató áttörés” lenne a gazdák számára. Ez a genetikai fejlesztés azonban társadalmi, piaci és ellátási kérdéseket is felvet – például elfogadják-e a fogyasztók, és elegendő mennyiség áll-e rendelkezésre.
Munkaerőhiány és a vízumprogramok szerepe
Az amerikai sertéstartók hasonló munkaerőgondokkal küzdenek, mint magyar társaik. A fizikai munkát igénylő, folyamatos jelenlétet követelő pozíciókra egyre nehezebb helyi dolgozót találni.
Stuckey szerint a TN-vízumprogram újraindítása kulcsfontosságú volt az ő farmjuk életben tartásához, és a vízummunkások megbízható, hosszú távú munkaerőként segítik a termelést. Ugyanakkor a kongresszusi mezőgazdasági munkaerőreform továbbra is várat magára.
Ez a probléma Magyarországon is égető, különösen a vágóhidakon, telepeken, ahol a magyar munkaerőhiányt ukrán, szerb és újabban távol-keleti vendégmunkásokkal próbálják áthidalni – ideiglenes megoldásokkal.
Gazdasági kilábalás – óvatos optimizmussal
Ugyanakkor a befektetésekkel mindenki óvatos: nem indítanak új hizlaldákat, inkább meglévő létesítmények modernizálását fontolgatják, biosecurity szempontok mentén.
Ez az óvatosság a magyar sertéságazatban is tapintható. Bár az ágazati szereplők hosszú távon terveznek, az afrikai sertéspestis (ASP) miatt rendkívül körültekintő módon fejlesztenek. Az ASP elleni védekezés, az állatmozgások szigorú kontrollja és a zárt rendszerek kiépítése ma már elengedhetetlen része a sertéstartásnak itthon is.
A magyar sertéságazat tanulságai
A World Pork Expo tanulságai hazai viszonylatban is megszívlelendők:
- Állategészségügyi kockázatok: Az ASP és a PRRS hazánkban is folyamatos veszélyt jelent, ezért a biosecurity, a zárt technológiai rendszerek és a laboratóriumi vizsgálatok fejlesztése létfontosságú.
- Kereskedelmi bizonytalanságok: Bár Magyarország nem a világ élvonalbeli exportőre, a hazai termelők uniós és keleti exportlehetőségei is ki vannak téve vámoknak, szabályozási változásoknak.
- Munkaerőhelyzet: A mezőgazdasági munkák egyre inkább kiszorulnak a magyar munkaerőpiacról, és a vendégmunkások foglalkoztatása sok esetben csak ideiglenes megoldás.
- Szükség van hosszú távú agrárstratégiára: Akár amerikai, akár magyar szinten, a kiszámítható, tervezhető, politikától kevésbé függő támogatási rendszer lenne a kulcs a stabilitáshoz.
A World Pork Expo 2025 legnagyobb tanulsága, hogy az ágazat jövője nemcsak a termelőktől, hanem az őket körülvevő szabályozási, kereskedelmi és társadalmi környezettől is függ. A globalizált agráriumban a magyar sertéstartók sincsenek elszigetelve – a nemzetközi trendek, betegségek és döntéshozatal hatása már itt is érezhető. Az „óvatos optimizmus” most nemcsak az amerikai gazdák jelszava, hanem a magyar ágazaté is lehet.
