Fák, madarak és boldog tehenek: új szemlélet a marhatenyésztésben
A világ marhahús-termelése gyakran kerül a környezetvédelmi viták kereszttüzébe. Nem véletlenül: a szarvasmarhák által kibocsátott metán és a legelők kialakítása miatt irtott erdők komoly terhet rónak bolygónkra. Kolumbiában azonban egyre több gazda próbálja megcáfolni azt a közkeletű vélekedést, hogy a marhahús csak romboló lehet.
Olyan innovatív legeltetési rendszert vezetnek be, amely nemcsak a klímát kíméli, hanem a gazdák zsebét is gazdagítja.
Michael Robbin Montería város közelében vásárolt birtokot 2020-ban. Ahelyett, hogy hagyományos módon egyetlen nagy legelőn tartaná az állatait, 125 kisebb parcellára osztotta a területet.
Hogyan működik az IRG és a agroerdészeti rendszer?
Az IRG lényege, hogy a teheneket naponta újabb és újabb kis legelőkre terelik. Így mindig friss, zsenge fűhöz jutnak, ami bizonyítottan 30%-kal csökkenti a metánkibocsátásukat a száraz, rostos szálakat legelő társaikhoz képest.
A gyors váltások miatt a legelők pihennek, a fű gyökérzete megerősödik, és hatalmas mennyiségű szén-dioxidot köt meg a talajban.
Ez a módszer gyakran kiegészül a „agroerdészeti rendszerrel” (silvopastoral system – SPS), vagyis a legelőkön fák és cserjék meghagyásával. Ezek árnyékot adnak az állatoknak, védenek a túlzott hőségtől (ami a bikák termékenységét is ronthatja), és élőhelyet biztosítanak madaraknak, majmoknak, teknősöknek.
