A virágos növények 87, a termesztett növényfajok 85%-a rovarbeporzású vagy a rovarok fontos szerepet játszanak a termékenyülésben, ami az optimális termés elérésében lényeges tényező. A kert tudatos tervezésével sokat segíthetünk a megporzó rovarokon.
Milyen okokra vezethetjük vissza ezt a problémát? Elsődleges ok a természetes méhlegelő-források csökkenése, ami közvetlenül kapcsolódik a természetes és természetközeli élőhelyek zsugorodásához: a természetes élőhelyek széttöredeznek, eltűnnek. Ez összefügg a művelt területek – és azon belül a gabonafélék arányának – növekedésével, mert a nagy monokultúrás táblák a megporzók számára kedvezőtlen táplálékforrások és a bolygatás miatt élőhelyként sem alkalmasak.
Élőhelyek, fajok visszaszorulása
Az intenzív talajművelés miatt a talajban fészkelő fajok visszaszorulnak. A növényvédelemben alkalmazott vegyszerek szermaradványai kedvezőtlenül befolyásolják a túlélést, ha az intenzív mezőgazdasági területeken a nektár- és pollenforrások is szennyeződnek. Emberi hatás továbbá az egyre több szennyezés: vegyszer, zaj, fény a városokban, ipari létesítmények körül és az utakon. A burkolt talajfelszín aránya folyamatosan nő világszerte.
A klímaváltozás szinkroneltolódást idéz elő a megporzó szervezet fejlődése és a megporzandó növényfaj mint táplálékforrás között. Ilyen hatás tavasszal a korábbi virágzás, nyáron a hőség miatti korábbi elvirágzás, a nektár besűrűsödése, a nagyobb cukorkoncentráció, ami kevésbé felvehető a megporzók számára.
Mindezek a hatások élőhelyek, fajok visszaszorulásához, eltűnéséhez vezetnek, ritka növények megporzása válik bizonytalanná a specializált megporzó szervezet és növényfaj közötti kedvező kapcsolatok megszűnése miatt. Honos megporzó hiányában a ritka honos faj kipusztulhat! A mezőgazdaságban a megporzás elmaradása kevesebb termést vagy minőségi csökkenést is magával hozhat.
A házi méh, mézelő méh (Apis mellifera) a legfontosabb tenyésztett megporzó szervezet jelenleg. Nagyon fontos szerepet tölt be a megporzásban, szinte minden kultúrában. Ugyanakkor a vadon élő beporzók kevésbé vannak a fókuszban, noha még súlyosabban érintettek az élőhelyek elvesztésében, hiszen senki sem visel külön gondot rájuk. A házi méhre jobban figyelünk, de ne felejtsük el, hogy a mézelő méh sokat tud, de nem mindent.
