A jövőben hasonló évjáratokra lehet számítani, az alkalmazkodáshoz pedig érdemes számba venni a trópusi csemege- és borszőlőtermesztés tapasztalatait.
Az indulás tökéletes volt, májusban és júniusban olyan csapadékmennyiség érkezett és nagyjából akkor, amikor szerettük volna – a fürtök és a bogyók gyönyörűen növekedtek, sőt a vegetáció olyan erős volt, hogy már szinte könyörögtünk volna, kicsit lassuljon a növekedés és valamivel legyen kevesebb csapadék. Aztán júliusban és augusztusban egyáltalán nem esett, és a soha nem érzékelt forróság teljes szárazsággal tetőzött. A nagyon mély és jó talajrészeken a szőlő tökéletesen átvészelte a kritikus időszakot. A köves, vékony termőrétegű területeken viszont, ahol eleve gyenge növekedési erélyű fajtát termesztünk, mint a Szürkebarát, borzasztó rossz állapotba került az állomány.
A kékszőlők, a Merlot, a Cabernet franc ugyanakkor megköszönték a rendkívüli időjárást, tökéletesen néztek ki, a minőségük minden korábbit toronymagasan felülmúlt: 25 cukorfokot mértünk ott, ahol korábban 20 volt az átlag, és a mennyiség is rendben volt. Dörgicsén a Juhfark, a Zöld veltelíni kiváló minőséget hozott, és a mennyiség is elfogadható lett.
A 2024-es év bebizonyította, hogy Magyarországon a következő évtizedekben nem lehet biztonsággal szőlőt termeszteni öntözés nélkül. Vitathatatlan, hogy a vegetáció egyes időszakaiban szükség van az öntözésre. Az is biztos, hogy fel kell készülni a klímaváltozásból adódó extrém időjárási körülményekre. Milyen irányba tegyünk változásokat, milyen kísérleteket végezzünk el, és honnan tanuljunk?
Lehet szőlőt termeszteni akár olyan fajtákkal is, amikkel mi rendelkezünk Magyarországon, de a technológiánkat meg kell változtatni, és elsősorban a meleg égövi tapasztalatokat kell hasznosítani, és tanulni a már máshol sikeresen kikísérletezett eredményekből.
Sokat, jó minőségben
A brazíliai São Francisco folyó völgyében a gazdálkodók az 1980-as évektől a balatonboglári szőlész-borász szakemberektől tanulták meg a szőlőtermesztés technológiáját két évtized alatt, és ma is élő kapcsolatot tartanak velünk a közös szakmai tudás elmélyítése érdekében. Ezek az újabb versenytársak nagy felületen egységes jó minőségű szőlőt tudnak termeszteni, kimondottan alacsony áron. Bármilyen meglepőnek számít, ma Dél-Amerikában az eddig szőlőtermesztésben ismeretlennek számító Brazília rendelkezik a legjobb feltételekkel.
A mai magyar borpiacon megjelenő harmadik világi borok esetében elsősorban az a kérdés, hogy miként tudnak ilyen olcsón jó minőségű borokat kínálni, miközben azt még ide is kell szállítani. Komplex módon kell értékelni a termesztési feltételeiket, amihez szorosan hozzátartozik, hogy az ideális termésnek mondható határt a 8 t/ha hozamnál vagy még ennél is magasabb szinten húzzák meg, és gondos tápanyag-ellátással mindent megadnak a növénynek, a műveleteket pedig mindig időben elvégzik, ha lehet, gépesítve.
