„A sörgyártásban speciális sörélesztőket használunk. Az élesztő halálozása két okra vezethető vissza, mint az alkohol és a szén-dioxid, mind a kettőt maga termeli magának”- avatott be Starcsevics Péter. A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke hozzátette, számukra a receptet nem a könyvelők, hanem a sörfőzők írják. Ez persze felveti azt a problémát, hogy a kisüzemi sörök árai magasabbnak tűnnek, de mögé kell néznünk. Ezen a területen csakis minőségi alapanyagokat használnak, az erjedési idő láger sörök esetében több, mint 21 nap. Az ale típusoknál ez sokkal több lehet. Nem tesznek bele pótlólagosan enzimeket, stabilizáló anyagokat, kémiailag módosított komlókészítményeket. Viszont ez mind hozzájárul ahhoz, hogy ízletesebb, fogyaszthatóbb, az emberi szervezet számára jobb söröket ihassunk.
A szakember véleménye szerint a fogyasztók nincsenek tisztában azzal, hogy a sör alkoholfoka nem csupán a beltartalmától függ. Enzimekkel akár 15 százalékot is javíthatunk az alkoholfokon. Éppen ezért kívánatosnak tartja, hogy a sörök címkéjére az eredeti extrakttartalom – Balling vagy Plato fok – is felkerüljön.
A világon 150-160 féle sörtípust jegyeznek, s ennek számtalan változatát. A sör nem csak víz, komló, élesztő és maláta, hanem ennél sokkal színesebb világ.
Gyakran meg szokták kérdezni, hogy hány éves múltra tekint vissza, vagy honnan definiáljuk a söröket. Egyiptom előtt is volt Kínában, mintegy 13 ezer évvel ezelőtt ott már készítettek söröket.
Ha azt nézzük, hogy gabonából erjesztett italról van szó, s mellé ízesítő anyagok kerülnek, nagyon sok minden beleférhet. Az ember minden területen szeret kísérletezni. Ha megnézzük a német tisztasági sörtörvényt, mindenki azt hiszi, ennek olyan okai vannak, hogy minőségi terméket állítsanak elő. De valójában ez egy gazdasági reform része volt. Az emberek abban az időben mindenből sört főztek, nem tudtak elegendő mennyiségű búzát termelni, hogy ellássák élelmiszerrel a lakosokat. Ez okozta azt a problémát, hogy nem volt mit enni az embereknek. Ennek orvoslására hozták meg ezt a rendeletet, aminek köszönhetően csak árpamalátából lehet készíteni sört, a gyártásból kizárták a búzát, és ennek következtében tudtak enni is, inni is. Ugyanakkor V. Károlynak a monopóliuma megmaradt a búzasör készítésére.
Ha az emberi elmének nem szabunk határt, akkor bármilyen sört készíthetünk. A lényeg, hogy legyen benne gabonatartalom. Az élelmiszerkönyv is meghatározza, hogy 30 százalék származhat más „pótanyagból”. Ebben az esetben a pótanyagot jó értelemben kell érteni.
