A közelmúltban szinte naponta értesülünk a hírekről, miszerint újabb és újabb borvidékünkön jelent meg a laboratóriumi vizsgálatok eredményeivel is alátámasztottan szőlő aranyszínű sárgaság betegség (Grapevine flavescence dorée, FD). Az adatok ismeretében kimondható, hogy napjainkra már a Duna sem tekinthető természetes határvonalnak a kórokozó fertőzése tekintetében és csak néhány kelet-magyarországi (és ezen belül az észak-kelet magyarországi) borvidékünk mentes a fertőzéstől.

A Nébih közleménye szerint az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója az elmúlt évtizedeknek. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 %-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet.

Az Amerikából Franciaországba az 1950-es évek végén került amerikai szőlőkabóca természetes ellenség híján gyorsan elterjedt, és a szőlő növények leveleinek szívogatása révén felelős a zárlati fitoplazmás betegség terjesztéséért. Zalában 2013-ban észlelték először a súlyos szőlőbetegséget, mára 212 település érintett a növény-egészségügyi zárlati intézkedések miatt.

A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás, terjedése azonban megállítható, fő vektora, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) elleni kezelésekkel. Ahol ez nem megoldott,a tőkék 80-100 százaléka is megfertőződhet a fitoplazmával, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak a tőkék. A kórokozó veszélyességét mutatja, hogy szerepel az Európai Unió tagállamainak közös karantén listáján, így az ezzel összhangban álló hazai növény-egészségügyi rendeletben is.

A védekezés folyamán különös odafigyelést igényelnek az elhanyagolt zártkertek. Ezek mind a fitoplazma, mind a kabóca szempontjából rezervoár területeknek számítanak. Háborítatlan körülmények között a kabócák nagyon fel tudnak szaporodni. A pusztulóban lévő ültetvényekben megjelenő vadhajtások (kihajtó alanyszőlő) a fitoplazmás tüneteket még akkor sem mutatják, ha a tő egyébként fertőzött. Így ezekről a tünetmentes, de mégis fertőzött tövekről a nagy tömegben felszaporodott kabócák a környező ültetvényeket könnyen megfertőzhetik.

Az eddigi intézkedéseknek köszönhetően, az ország északi részén levő történelmi borvidékek továbbra is mentesek a kórokozótól.

A történelmi jelentőségű Villányi Borvidéken található fehér- és kékszőlő fajták között nagy számban fordulnak elő fogékony fajták (pl.: Chardonnay, Sauvignon blanc, Cabernet sauvignon, Pinot noir).