Az idén drámai év köszöntött a gyümölcstermesztőkre, mondta Geösel András, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézetének vezetője. A megszokott 10-12 ezer tonnás hazai cseresznyetermés helyett 2-3 ezer tonna várható. Ezért is lényegesek a termésbiztonságot szolgáló technológiák, beruházások, amelyeket megalapozhatnak a MATE KERTI Gyümölcstermesztési Kutatóközpont érdi állomásán öt éve elindított kísérletek.
Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tanácsadója elmondta, hogy a NAK és a MATE a hazai gyümölcstermesztés fellendítéséért a nemesítés, a fajtaérték-vizsgálatok és adaptációs kísérletek támogatását és a gyümölcskataszteri rendszer visszaállítását javasolták. Terveik szerint a fajtakutatásba a Debreceni Egyetem is bekapcsolódna, a munkát a NAK koordinálná. Az egyetemeken van meg ugyanis egy kézben az a kutatói, oktatási és innovációs háttér, amire támaszkodni lehet. Ha a javaslat kedvező fogadtatásra talál, öt éven belül kézzelfogható eredményei lesznek.
Új fajták Érdről
Érd–Elvira-majorban a valamikori Gyümölcstermesztési Kutatóintézet megalapítása óta nemesítenek cseresznyét, kezdte előadását Kovácsné Békefi Zsuzsanna, a kutatóállomás vezetője. Brózik Sándor 1950-től gyűjtötte és értékelte az itthon termesztett cseresznyéket, és szelektálta a Szomolyai fekete és a Solymári gömbölyű fajtákat, illetve a Germersdorfi 1 és 3 klónokat.
Hamarosan keresztezéses nemesítésbe kezdett, amit Apostol János folytatott az intézetben. Szülőfajtáknak ukrán és kanadai fajtákat is beszerzett Brózik Sándor, ilyen például a Pogyebrád vagy a Sárga dragán, amelyek még megtalálhatók az állomás génbankjában, utódaik pedig a hibridtáblákon. Az első hazai hibrid cseresznyefajták közé tartozik a Linda, a Margit és a Katalin, majd a Stellával létrehozott öntermékeny fajták kaptak állami elismerést, a Paulus, a Sándor és az Alex. A legsikerültebb fajtáink a korai Rita, a külföldön is elismert Carmen, az Aida, a Tünde. A Rita 25-28 milliméteres gyümölcse puha és könnyen reped.
Továbbra is végeznek keresztezéseket Érd–Elvirán, és a 4000 tételes hibridállományból is kikerülhetnek új fajták. A mai igényeknek a nagy gyümölcsméret, legalább 65-70 durofel-indexű húskeménység felel meg, az öntermékenységet már nem preferálják a termesztők, mert az ilyen fajták hajlamosak az aprósodásra, mondta Békefi Zsuzsanna.
A legújabb érdi fajták közül a Magdolnát és a Pillangót már bemutattuk áprilisi számunkban. A Kira fajtát az Artevos emelte ki a hibridmagoncok közül; a Bigarreau Burlat után két héttel érik, nagyon kemény húsú, kimagasló cukortartalmú cseresznye. Az Elvira a Bigarreau Burlat után egy héttel szedhető, gyümölcse 30 milliméteres, közepesen kemény húsú (65 durofel), finom ízű. Az új fajták közül a Pillangó már kapható magyar faiskolában.
