Aszálynak minősül az a kedvezőtlen időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül

• a lehullott csapadék összes mennyisége a 10 millimétert nem éri el, vagy
• a lehullott csapadék összes mennyisége a 25 millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot.

Az országban a fenti kritériumnak való megfelelés időben és területileg folyamatosan változik, azonban megállapítható, hogy az ország szinte teljes területét érintette valamely időszakban. Erre tekintettel az agrárminiszter közleményben ismerte el az országos vis maior helyzet bekövetkezését, 6 járás kivételével.

Az aszály fennállásának megállapítása kapcsán az agro.met.hu adataira lehet támaszkodni.

Az aszály bekövetkezésének – az időjárási jelenség és természeti esemény bekövetkezésének tényleges időpontjától függetlenül – azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik.

Fontos megjegyezni, hogy az agrárkár-enyhítési rendszer keretében tett kárbejelentés nem minősül vis maior kérelemnek, azt külön szükséges megtenni.

A vis maior bejelentése előtt érdemes átgondolni, hogy az aszály következtében mely kötelezettségvállalások teljesítése lehetetlenült el, hiszen a bejelentésben ezek megjelölése is szükséges. Amennyiben a vis maior esemény következtében egy adott támogatási feltételt a mezőgazdasági termelő nem tud teljesíteni, úgy mentesülhet a nem teljesítés jogkövetkezménye alól.

Fontos, hogy önmagában az aszályhelyzet fennállása nem szükségszerűen eredményezi a kötelezettségek alóli mentesülést, hiszen a termelőnek az esemény elhárítása, következményeinek mérséklése érdekében az adott helyzetben általában elvárható gondossággal kell eljárnia.

Az aszály következtében esetlegesen nem teljesülő egyes feltételek vizsgálatához az Agrárminisztérium az alábbi, nem teljes körű példákkal kíván segítséget nyújtani:

I.

A feltételesség kapcsán több előírás teljesítését is megnehezítheti az aszály. Tipikusan ilyen eset lehet a minimális talajtakarásra irányuló 6. sz. HMKÁ előírás vagy a vetésváltást/terménydiverzifikációt célzó 7. sz. HMKÁ előírás. A 6. sz. HMKÁ keretében ugyanis épp a nyár legszárazabb, legforróbb időszakában (07.15. – 09.30.) kell gondoskodni a talajfelszín takarásáról. A legjobb szándék és a legnagyobb igyekezet ellenére is előfordulhat, hogy az aszály miatt nem kel ki pl. az a másodvetés, amivel a gazdálkodó takarni szándékozta a talajfelszínt a július elején lekerülő kalászos gabonája után.

Hasonló módon az aszály következtében meghiúsulhat a terménydiverzifikáció egy olyan gazdaságban, ahol a 05.01. és 09.30. közötti időszakban egy – vagy akár több – növény nem kel ki; vagy ha ki is kel, annak gazdaságos fenntartása lehetetlen, ezért ki kell tárcsázni.