Szerző:
Gáll Tibor
MATE Kertészettudományi Intézet
Zöldségtermesztési Kutatási Osztály

A kiszámíthatatlan, szeszélyes időjárás, a kevés és egyenlőtlen eloszlású csapadék, a növényvédelmi gondok évről évre komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A kedvezőtlen hatásokat ellensúlyozandó, a termesztéstechnológia változása mellett elengedhetetlen az új, nagyobb terméshozamot, termésbiztonságot szavatoló fajták térnyerése. Erre irányul a MATE Kertészettudományi Intézet Kalocsai Kutatóállomásán végzett nemesítési munka is.

Szabadföldön az időjárási szélsőségek hatására folyamatosan visszaszorul az ex­tenzív termelés, amihez hozzájárul, hogy hagyományos esőztető öntözéssel, pláne öntözés nélkül ma már igen kockázatos zöldségféléket termeszteni. Az utóbbi másfél-két évtizedben a hagyományos szabadföldi technológiák mellett két új tendencia erősödött meg a fűszerpaprika- termesztésben: a bakhátas vagy síkfóliás takarással, csepegtető öntözéssel kombinált intenzív termesztés, valamint jóval kisebb arányban a fóliaházakban hajtatás.

Az intenzív technológiák alkalmazása mérsékelheti az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásait, miközben növeli a termésbiztonságot és a költséghatékonyságot. A technológiai fejlődés, a feldolgozóipari igények megváltozása és piaci tényezők következtében az elmúlt években a fajtaszerkezet is átalakult. Ennek legfőbb jellemzője, hogy az őrlemény céljára termesztett fűszerpaprika mennyisége csökkent, míg a paprikaszószok, -krémek alapanyagául szolgáló csípős fűszerpaprika aránya jelentősen megnőtt. A technológiai váltás ugyancsak ösztönözte a fajtaösszetétel változását.

Egyre fontosabb az ellenállóság

Az utóbbi években a kalocsai kutatóállomáshoz köthető fajták közül a forgalmi adatok alapján még mindig a konstans fajták dominálnak (Szegedi 80, Szegedi 178, Kaldom, Kalorez), ám a már bizonyított régebbi hibridjeink (Bolero F1, Jubileum F1, Szikra F1) szintén közkedveltek a termesztők körében, így részarányuk jelentős a termesztésben. A termékszerkezet változása miatt a hazai fajták mellett külföldi jalapeno- és chilifajtákat (Rioverde F1, Fundador F1, Hot Met F1) is termesztenek. Ez utóbbi fajtakör egyre meghatározóbb a csípős típusban, ahol a krémek és szószók alapanyagaként a kisebb szárazanyag-tartalmú fajták aránya folyamatosan nő. Ezek a tényezők kijelölik a nemesítési célo- kat és új fajtakínálat kialakítását követelik meg.

A kutatóállomáson folyó fűszerpaprika-nemesítés az utóbbi években a rezisztencianemesítésre fókuszált, amelynek elvárt célja a nagy termőképességű, jó minőségű csípős, illetve csípősségmentes fűszerpaprika-hibridek előállítása.

A klímaváltozással újabb kártevők, vírusvektorok és kórokozók jelentek meg, amelyekkel szemben a hagyományos megoldást a növényvédő szeres kezelések számának növelése jelentheti, de ennél környezetbarátabb lehetőség a kibővített rezisztenciacsomaggal rendelkező, nagy terméshozamú hibrid fűszerpaprika-fajták nemesítése.

A nemesítésben az egyszerű keresztezést, a beltenyésztést és a kettős haploid technológiát is alkalmaztuk annak érdekében, hogy a folyamat végén homogén szülői vonalak álljanak rendelkezésre. A szülői vonalak rezisztenciájának tesztelése a hazai fűszerpaprika-termesztési körzetekben izolált dohány mozaik vírus, valamint a levélfoltosságot okozó baktériumrasszok izolátumának direkt fertőzésével történt.

A potenciális szülői vonalak felhasználásával 48 próbahibridből nyertünk vetőmagot, amelyeket szabadföldi kisparcellás kísérletben teszteltünk. Valamennyi hibridjelölt ellenállóságot mutatott a szabadföldi környezetben fertőző baktériumos levélfoltossággal és a dohány mozaik vírussal szemben.