A hollandiai Leideni Egyetem doktorandusza, Laura Julia Zantis megállapította, hogy a mikro- és nanoműanyagok károsítják a termesztett növényeket, egyebek között a sárgarépát és a salátát. A biológiailag lebontható műanyagok ugyanilyen hatást gyakorolnak, valószínűleg a lebomlás során felszabaduló vegyi anyagok miatt, írja az egyetemi kutatásról beszámoló cikkében a fruitnet.com.

Érdemes ezt nem elfelejteni, amikor az intenzív zöldségtermesztésről van szó, hiszen Magyarországon is nagyon sok műanyagot használnak az olyan értékesebb kultúrák esetén, mint például a görögdinnye, a paprika vagy a saláta.

A zöldségek a leginkább érintettek

Ahogy a fruitnet.com portálon megjelent cikkben olvastuk, Laura Julia Zantis azt vizsgálta, hogy a mikro- és nanoműanyagok (azaz a mikronál is kisebb részecskék) miként befolyásolják az árpa, a búza, a sárgarépa és a saláta növekedését. Több kísérlet alapján arra a következtetésre jutott, hogy ezeknek a növényeknek a stresszreakciója egyértelmű. Különösen molekuláris szinten jelentősek a következmények. A haszonnövények stresszhormonokat termelnek és aktiválják védekező mechanizmusaikat.

Vizsgálataiból úgy tűnt, hogy a levélzöldségek – mint a saláta – és más zöldségek, például a sárgarépa sínylik meg legnagyobb mértékben a mikroműanyag-terhelést. Az egyszikűek – mint az árpa és a búza – valamivel ellenállóbbnak tűntek. De mindegyikük tápértéke csökkent, miután műanyag-részecskéknek voltak kitéve a talajban. „Ha az immunrendszer folyamatosan aktív, az sok energiát és tápanyagot igényel” – magyarázza Zantis.

Ami újdonság: a lebomló műanyagok sem ártalmatlanok

Kutatásuk megerősítette, amit korábbi tanulmányok már sejtettek: a műanyagok negatív hatással vannak a növényekre, különösen biokémiai szinten. Zantis azonban egy lépéssel továbbment, amikor négy különböző fajt vett be a tanulmányba, és megvizsgálta a biológiailag lebontható műanyagok hatását is.

Ez arra utal, hogy a biológiailag lebontható műanyagok a lebomlásuk idején okozzák a legnagyobb gondot, mert akkor szabadulnak fel belőlük olyan anyagok, amelyeket a növények nehezen viselnek. A hagyományos műanyagok ugyanakkor soha nem bomlanak le teljesen, és hatásaik hosszabb ideig tartanak.

Vízben is, talajban is

Doktori tanulmányai során a leideni kutató háromféle kísérletet végzett. Az elsőben, az úgynevezett hidroponikus kísérletben műanyag részecskékkel szennyezett vízben csíráztatta a magokat és nevelte a növényeket. „Ez azonban nem túl reális” – mondta, hiszen a valóságban a talajban fejlődnek a növények, és a műanyag részecskék, amelyekkel találkoznak, nem olyan tökéletes gömbök, mint amiket a laboratóriumban használtak.