Alapvetően a gyomok visszaszorítása, a szármaradványok beforgatása és a tápanyagok talajba juttatása a cél. Az utóbbi időszakban Magyarországon is egyre több gazdálkodó fordul a regeneratív szemlélet felé, amely a következő év termésének megtermelésén túl a talaj hosszú távú egészségét is szem előtt tartja.

A hagyományos őszi talajművelés alapja a szántás, amely 25–35 cemtiméter mélységben forgatja a talajt. Ez a művelet jól előkészíti a magágyat, elpusztítja a gyomok jelentős részét, és egyúttal megtörténik a szerves anyagok és a műtrágyák beforgatása is. Hátránya, hogy a talaj rendszeres forgatása tömörödéshez és szerkezetének romlásához vezethet (pl. eketalp-betegség), miközben gyorsítja a szervesanyag-lebomlást.

Ennek következtében mára már világszerte komoly gonddá vált a talajok humusztartalmának nagymértékű csökkenése.

A regeneratív szemlélet alapelve a talaj­élet támogatása és a talaj ökoszisztémájának megőrzése. Ennek egyik legfontosabb elve a minimális bolygatás: a szántás elhagyása, forgatás nélküli művelés, vagy a sekély talajlazítás. A szármaradványokat mulcsként a talajfelszínen hagyják, így csökkentve az eróziót és elősegítve a humuszképződést. A takarónövények vetése a regeneratív művelés során ősszel kulcsfontosságú gyakorlat. Olyan fajok – például rozs, herefélék, facélia vagy olajretek – kerülnek a talajba, amelyek élő gyökérzetükkel táplálják a mikroorganizmusokat, nitrogént kötnek meg, elnyomják a gyomokat és védik a talajt az időjárás viszontagságaitól.

A tápanyag-utánpótlás is eltér a hagyományos rendszertől: elsődlegesen szerves­ trágyát, komposztot, fermentált kivonatokat és biológiai készítményeket juttatnak ki. Ezek erősítik a talaj mikrobiológiai közösségeit, ami hosszabb távon fenntartható tápanyag-szolgáltató képességet eredményez. A foszfor és a kálium pótlása sem marad el, de inkább lassan feltáródó, környezetkímélő formákban.

A biológiai készítmények közül kiemelt jelentőségűek a különböző törzseket tartalmazó baktériumtrágyák. Nagy segítségünkre lehetnek például a növényi maradványok elbontásában, a talajoltásban, de vannak olyanok is, amelyek a talajban lévő foszfor hasznosulását javítják. Ennek különösen akkor van jelentősége, amikor a kémiai elem olyan formában van jelen, amit a növények nem, vagy csak korlátozottan képesek hasznosítani.

Fontos szerephez jutnak a talajoltók is; hasznos talajlakó baktériumokat tartalmaznak, melyek segítik a növények gyökérzetének fejlődését, a tápanyagfelvételt, javítják a talajok szerkezetét és a káros gombák elleni védekezésben is hatékony segítséget nyújthatnak az úgynevezett sziderofór-hatás eredményeként. Ezek a baktériumok olyan kis molekulájú anyagokat termelnek, amelyek kelátokat képezve megkötik a vasionokat, így a vas a növények számára felvehetővé válik, míg a talajban élő más organizmusok, például a kórokozó gombák nem tudnak hozzájutni, ami miatt megáll a szaporodásuk.